Egészen bizonyos, hogy most nagyobb a túljelentkezés a kollégiumokba a 2017-es 132 százalékos szintnél. Voltak ugyan nagyszabású fejlesztések az elmúlt időben, például Győrben, Szarvason, Kecskeméten, új épületeket is létesítettek, de az is látszik, hogy az albérletárak is borzasztóan megnőttek ez alatt az időszak alatt. Emiatt biztos, hogy a családoknak nagyobb aránya nem tudja jelenleg megengedni magának azt, hogy egy albérletet finanszírozzon a gyerek felsőoktatási tanulmányai idejére – mondta az InfoRádióban Budai Marcell, a HÖOK kommunikációs vezetője.
A Kulturális és Innovációs Minisztériummal zajló első konzultációjukon kiderült: egyetértés van a felek között abban a tekintetben, hogy felül kell vizsgálni a mostani kollégiumi rendszert, ahogy a normatívák szintjét is folyamatosan felül kell vizsgálni ahhoz, a kollégiumokat fenn lehessen tartani.
"Azt nagyon fontosnak tartjuk, hogy a magyar felsőoktatás hozzáférhető legyen, függetlenül attól, hogy éppen milyen a gazdasági környezet. Biztosítva legyen az, hogy ha valaki egyetemre akar járni, és ehhez a tanulmányi eredményei megvannak, akkor ne fordulhasson elő, hogy anyagi okok miatt nem tudja megkezdeni a tanulmányait. Ebben a kollégiumi rendszernek hatalmas feladata van, hiszen jelenleg egy állami hallgatótól az intézmény nem kérhet el 17 500 forintnál többet a kollégiumi férőhelyért havonta. Miközben egy albérlet esetén ugyanez Budapesten vagy egy vidéki nagyvárosban, Debrecenben, Győrben, plusz egy nullát jelent" – mutatott rá a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának kommunikációs vezetője.
A diákszervezetnél nem tudják, vannak-e most kilátásban kollégiumfejlesztések, de ennek szükségességét folyamatosan hangsúlyozzák. 2017-ben tízezer hiányzó kollégiumi férőhelyet mértek Budapesten, arra jött válaszként a Budapest Diákváros, de a projekt sok problémával találta szembe magát az elmúlt öt-hat évben. Az viszont továbbra is igaz, hogy a fővárosban valószínűleg nem oldható meg, hogy minden egyetem saját maga több ezer fős kapacitásokat fejlesszen, mert nem olyanok a város adottságai.
"Esetleg a külső kerületekben ez megoldható lenne, de egy belkerületi egyetem nem tud hova terjeszkedni, kollégiumi kapacitásokat bővíteni. Ezért szükség van egy diákváros-komplexumra, ahol egyben biztosítva van 10-15-20 ezer hallgató kollégiumi férőhelye és elérhetők a hallgatói szolgáltatások, vagyis ott tanulnak, ott laknak, ott sportolnak, ott buliznak, oda járnak ügyintézni a fiatalok. Illetve az is biztos, hogy vidéken is szükség lesz kapacitásfejlesztésekre" – mondta Budai Marcell.