Szürke zónában autózik egyre több magyar

Jogilag szürke zónába tartozik Magyarországon az autós kamera használata magánszemélyek esetében, de a bíróságon a nem jogszerűen készült útfelvételeket is elfogadják bizonyítékként - mondta a Pénzcentrumnak Herpy Miklós közlekedési ügyvéd.

Magyarországon magánszemélyek számára szabály, előírás nem tiltja az autós menetrögzítő kamerák használatát, ilyen szempontból ez egy szürke zónás terület a jogrendszerben, de az eszközök jogszerű használatához számos törvényt és szabályozást is figyelembe kell venni – hívta fel a figyelmet a közlekedési ügyvéd.

Az Adatvédelmi Hatóság állásfoglalása szerint, ha valaki fedélzeti kamerával felvételt készít, akkor ő valójában személyes adatokat is gyűjt: a videón nyilván emberek is láthatók, és más adatok is megjelennek, mint például a rendszám, aminél felmerül, hogy következtetni lehet belőle természetes személy kilétére.

A hatóság korábbi döntései alapján magánszemély nincs eltiltva attól, hogy ilyen menetfelvételeket készítsen. Ennek a legális módja az, hogy ha nem keletkezett olyan felvétel, amit ő fel akarna használni, akkor rövid határidőn belül azt meg kell semmisíteni. Ha baleset történik, értelemszerűen a készített felvétel felhasználható.

Felmerülhet, hogy ha valaki nem volt részese egy balesetnek, de kívülállóként a menetrögzítője épp szemtanúja volt az eseményeknek, akkor a felvételt kötelessége-e hatósági felszólítás nélkül átadni a hatóságoknak?

A jogász szerint nincs feljelentési kötelezettség ebben az esetben, nem kötelező nyilvánosságra hozni a felvételünket, de még a rendőrség tudomására hozni sem. De ha a hatóság máshonnan tudomást szerez róla, hogy az autónkban forgott a kamera, és a baleset miatt elindít akár egy szabálysértési, akár egy büntetőeljárást, ott hozhat olyan döntést a videó birtokosával szemben, hogy azt adja át a hatóság részére. Ezt már kötelező teljesíteni.

Autós kamerák ügyében már több állásfoglalást is közzétett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság.

Az egyik ilyenben egy üzemanyagszállító cég kért állásfoglalást arról, elhelyezhet-e járműveiben menetrögzítő kamerákat.

Valakinek a képmása, a róla készített kép- és hangfelvétel a GDPR szerint személyes adatnak minősül; ezek készítése, rögzítése és tárolása pedig adatkezelésnek. Ennek következtében, amennyiben olyan adatokat kezelnek a fedélzeti kamerák használata során, amelyek felvételein természetes személyek azonosíthatóvá válnak vagy felismerhetők, akkor adatkezelést folytatnak - írták a konkrét esetről.