A szaharai porvihar esetében több tízezer kilométeres távolságba jut el nagy mennyiségű poranyag. Nem homokszemcsékről van, hiszen azok sokkal nagyobb méretűek, hanem a szaharai hegységek törmelékkúpjainak finom szemcséiről, amelyek megközelítőleg a finomra őrölt liszthez hasonló nagyságúak. Az időjárási jelenség amellett, hogy sok bosszúságot okoz a gépkocsi-tulajdonosoknak, komoly veszélyeket is rejt, hiszen a COPD és más tüdőbetegségekben szenvedőknél kínzó tünetek is jelentkezhetnek.
"A szaharai porvihar annyira gyakoribb idén, mint amennyivel gyakoribb az erőteljes déli áramlás, ami az extrém júliusi 41,6 Celsius-fokos meleget hozta" – mondta Németh Lajos az InfoRádió Aréna című műsorában.
A meteorológus úgy fogalmazott: amióta van időjárás és por a Szaharában, azóta létezik a jelenség, legfeljebb nem ismertük. Az 1900-as évek elején észlelt szűrt napsütéseket okozhatta fátyolfelhő vagy por, de akkor még nem volt műholdas rendszer, ami alapján ezt el lehetett volna dönteni. A porvihar egyébként nemcsak Közép-Európát áraszthatja el, hanem az erőteljes déli áramlással a Baltikumig is elérhet. "Húsvét hétfőjén a térséget teljesen beborította, annyira, hogy szinte teljesen eltakarta a Napot" – emlékeztetett Németh Lajos.
"Mindig van por, csak nem ér ide. Ha viharos szél kavarog a szaharai térségében, és felemelkedik a sztratoszféráig, 8-12 kilométer magasságig, akkor a szellők szárnyán érkezik, délről észak felé" – mondta a meteorológus a jelenség kialakulásáról. Hozzátette, ha továbbra is gyakori lesz a térséget elérő déli áramlás, sűrűn számíthatunk a szaharai porra. Kiemelte, hogy az a népi mondás, miszerint "majd ha fagy, és piros hó esik", könnyen beigazolódhat, a Góbi-sivatagnak ugyanis vörös színű a homokja, ha az ottani porszemcsék hófelhővel találkoznak, akár meg is történhet.
A meteorológus a városi hőszigetek kialakulásáról is beszélt, amelynek oka, hogy a beton, a panel, a tégla, illetve a bitumen a természetes felszínekkel ellentétben sokkal jobban elnyelik a napsugárzást, mint ahogy visszavernék, és meg is tartják a hőt.
"A forró, július közepi hőségriadós napokban Budapest belvárosában hét ágra süt a Nap, aztán valamikor 20 óra és 21 óra között lemegy. Azt a napenergiát, amit elnyelt az aszfalt és a kőrengeteg, 21 óra után elkezdi kibocsátani, kisugározni, így nem frissül a levegő" – mondta Németh Lajos. Hozzátette, hogy számos nagyvárosban, ahol nem lehet megakadályozni a felmelegedést, és nappal 35-40 Celsius-fok körüli meleg alakul ki, éjszaka sem fog 25 Celsius-fok alá esni a hőmérséklet. Nem frissül a levegő, nem lehet szellőztetni, emiatt nehéz aludni, pihenni. Emlékeztetett arra, hogy a 2003-ban a dél-európai többhetes hőhullám után orvosi vizsgálatok bizonyították, hogy több tízezer halottja volt a jelenségnek.
"Elsősorban az idősek, a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők a veszélyeztettek, de a fiatalok szervezetét is megviseli az, ha heteken keresztül nem tudja magát kipihenni" – mondta.
Németh Lajos szerint a nagyvárosokban a hőszigetek elleni védekezésben a klímaberendezések alkalmazása sem megoldás.