Mint az Infostart is megírta, idén még egyetlen kegyelmi kérvényt sem bírált el az államfő - pedig az alaptörvény értelmében ezt már az igazságügyi miniszter aláírása nélkül is megteheti. Ezt követően Sulyok Tamás a napokban bírák előtt arról beszélt, a kegyelmi jogkör egy elvi lehetőség, de nem érintheti az igazságszolgáltatás döntéseit, nem írhatja felül egy ember bűnösségét.
"Erre a jogkörre úgy tekintek mint kiegészítő és kivételes hatáskörre” - fogalmazott az OBH testülete előtt.
Csütörtökön késő este a Magyar Közlönyben a köztársasági elnök "kifejezve a nemzet egységét" elvi határozatot tett közzé - vette észre a hvg.hu. Eszerint kegyelem
- nem járhat a bíróság döntésének felülbírálatával,
- nem jelent fellebbezési fórumot, és
- ő csak különös méltánylást érdemlő okok esetén élhet vele.
- A döntésnek összhangban kell állnia a társadalom igazságérzetével,
- a sértettek, áldozatok érdekeit és szempontjait is nyomatékosan figyelembe kell venni.
A határozat a szabadságvesztésre és a közérdekű munkára elítéltek esetében akkor tartja indokoltnak a megkegyelmezést, ha "a terhelt egészségi állapotának olyan végleges, illetve visszafordíthatatlan, súlyos fokú, szakértői véleménnyel alátámasztott megromlása, illetve személyi körülményeinek olyan lényeges megváltozása következik be, amelyet a büntetőeljárás során a bíróság nem értékelhetett", és amelyek által a végrehajtás vagy annak folytatása ellehetetlenülne, vagy olyan, a büntetés jellegén túlmutató aránytalan hátrányt okozna az érintettek számára, ami már nem szolgálná a generális és a speciális prevenció célját.
Ígérte, hasonló szempontokat fog figyelembe venni a pénzbüntetés elengedésével vagy a büntetőeljárás megszüntetésével kapcsolatban is.
A büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól azt fogja mentesíteni, akinek a "közösséget szolgáló, értékteremtő tevékenységére, valamint a további személyi körülményeire tekintettel a kegyelmi mentesítéséhez nagyobb társadalmi érdek társul, mint az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alkalmazásához".
A határozat hangsúlyozza, hogy a kegyelemre senkinek nincs alanyi joga, az elnök minden ügyet egyedileg, bármiféle automatizmus alkalmazása nélkül bírál el az iratok alapján.
Bizonyítási eljárásnak, személyes meghallgatásnak nincs helye. Ugyanakkor a kegyelmi ügyek adatai továbbra sem kapnak majd nyilvánosságot.