A marásvonalat nem jelzi bója, ezért a strandolónak, sportolónak kell tudatosítania magában, hogy létezik ez a veszélyforrás - írja a vizimentok.hu.
A portál Szakter Rolanddal, a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság Balatoni Vízügyi Kirendeltségének geodéziai és térinformatikai referensével készített interjút.
A szakember arról beszélt, hogy a Balatonról sokan azt hiszik, hogy olyan, mint egy lavór. Különösen a déli parton strandolók gondolják, hogy akár kilométereket lehet besétálni és még mindig leér a lábunk. Nagyon sokan így állnak hozzá, hiszen ez egy sekély tó. De nem így van, ez nem egy feszített víztükrű medence, aminek egyenletes a lejtése. Ez egy élő tó, amit a hullámzás, a viharok időnként átrendeznek, és a meder morfológiájának megvannak a kockázatai.
Úgy fogalmazott:
a legnagyobb veszélyt az úgynevezett marásvonal jelenti, ami különösen a déli parton hangsúlyos.
Az északi part egy gyorsan, de egyenletesen mélyülő mederrel rendelkezik. A déli parton sokkal szélesebb ez a sekély vizes rész, viszont amikor elérjük a marásvonalat, ott sokkal nagyobb arányú a mélyülés, mint az északi parton. Két métert is tud mélyülni akár 30-40-50 méteren belül. Tehát egy árokra kell gondolni.
A marásvonal a másfél méteres, 180 centiméteres mélységnél kezdődik. Tehát a legtöbb embernek ilyenkor már eleve sokkal kényelmesebb úszni, mint sétálni, de egy magasabb emberrel megtörténhet, hogy lábujjhegyen járva, néhány méteren belül úgy érzi, hogy eltűnik a lába alól a talaj - tette hozzá.
Két marásvonal van viszont a déli parton. Az egyik ez a hirtelen vonal, ami 150-180 centis vízmélységtől indul, viszont
a parthoz közelebb is kialakul egy marásvonal a hullámzás miatt.
Ott sokkal kisebb, mintegy félméteres mélyedést jelent, ez leginkább a gyerekeknek jelenthet veszélyt – mondta Szakter Roland.
Hozzátette, hogy a turzások gyakran mozognak, az is veszélyes, ha valaki bebiciklizik, beevez, megnézi, hogy elég mély-e a víz a fejesugráshoz, de azt már nem veszi észre, hogy elrúgta magát onnan és egy turzás fölé került, ami gerinctörést eredményezhet.
A strandüzemeltetőknek kötelessége az 1 méter 20 centis vizet kijelölni, illetve a strand határát, de az utána lévő vízmélységeket nem. Innentől ez már személyes felelősség, hogy azon lehetőleg ne menjünk túl. Vagy ha túlmegyünk, akkor ismerjük, hogy milyen vízbe megyünk, milyen mederviszonyok vannak ott - foglalta össze a szakember.