Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Orbán Viktor: ha azt mondom, ez vérlázító, visszafogott vagyok

Infostart
2024. június 14. 08:36
A miniszterelnök a Kossuth rádió reggeli műsorában az Európai Bíróság által Magyarországra kirótt büntetésről, a választások következményeiről és az ukrajnai háborúról is beszélt.

Az Európai Bíróság Soros György tervét hajtja végre, azzal, hogy a súlyos pénzbírságot szabott ki Magyarországra – nyilatkozta Orbán Viktor. Mint mondta, köztudott, a „brüsszeli buborék tele van Soros embereivel. Sorosnak van egy terve, be kell hozni egymillió migránst. Ha nincs pénz, majd ő ad kölcsönt és az európai keresztény arculatot meg kell változtatni” – elemezte a helyzetet saját nézetei szerint.

„Töröm a fejem, hogy hogyan oldjuk meg úgy, hogy ez nekik jobban fájjon, mint nekünk”

– jelentette ki a kormányfő, aki szerint a magyarok nem adják fel, „nem sopánkodunk, nem tördeljük a kezünket, biztosak lehetnek az emberek, hogy ez jobban fog fájni Brüsszelnek, mint nekünk”.

A kiszabott büntetéssel kapcsolatban elmondta, hogy egy hatalmas összegről van szó, „ezt odaadhatnám a családoknak, nyugdíjasoknak, de ez vérlázító és felháborító”. „Egész egyszerűen eszement összeg” – vélekedett. „Az a megoldás viszont nincs, hogy mi nem fizetünk és csak nevetünk. Szemben a választási kampány hazugságaival: az uniótól járó pénz nagy részét már hazahoztuk” Még a kinti számlákon van, de már megkaptuk. „Magyarországnak a 22 milliárdból 12 milliárdot megszereztem, véres kézitusákban” – fogalmazott a kormányfő.

A miniszterelnök kemény szavakkal bírálta a brüsszeli bürokratákat, akik szerinte már a választások előtt meghozták a Magyarországot elmarasztaló döntésüket. „Tudtunk róla hogy a döntés megszületett. De ezek brüsszeliek, sunyik” – tette hozzá, azt hangoztatva: ha a pénzbírságról szóló ítéletet a választások előtt látott volna napvilágot, akkor a Brüsszel által pénzelt ellenzék még rosszabb eredményt ért volna el.

Orbán Viktor beszélt a NATO-főtitkárral folytatott tárgyalásairól is. Nagyon fontosnak, sőt történelminek nevezte a Jens Stoltenberggel kötött megállapodást. Mint mondta, Magyarország kiemelkedően jól teljesít a szövetségben. Példaként említette, hogy mintegy 1300 magyar katona szolgál különféle NATO-missziókban és Magyarország több közép-ázsiai, valamint afrikai államban is NATO-összekötő szerepet játszik. De a szövetség 32 tagállamából 31 úgy gondolja, hogy az ukrajnai háborút Oroszország legyőzésével kell befejezni, a magyar kormány azonban ezt tévedésnek tartja, és ki akar maradni a háborúból – tette hozzá.

A kormányfő elmondása szerint az Ukrajnával kapcsolatos NATO-tervek a következők: a szövetség maga akarja intézni Kijev katonai támogatását, amihez három támaszpontot tervez létrehozni az Ukrajnával határos országokban. Ezen felül pénzt gyűjt az ukránoknak és kiképzi a katonáikat. Magyarország azonban egyikben sem akar részt venni – hangsúlyozta a kormányfő. Jens Stoltenberg megértette Orbán Viktor álláspontját és garanciákat adott arra, hogy nem kell a tervek semelyikében sem részt vennie Budapestnek. „Cserében megígértük, hogy Magyarország nem fogja megvétózni a szövetség egyik Ukrajnával kapcsolatos elképzelését sem” – közölte a kormányfő.

Az Európai Parlamenti választásokról szólva azt mondta, hogy a Fidesz győzelme megerősítette a kormány eddigi politikáját. Arra a kérdésre, hogy lát-e esélyt egy új, jobboldali frakció létrehozására az Európai Parlamentben, azt válaszolta, hogy

mérsékelten reménykedik.

Úgy vélte, ehhez a két legerősebb jobboldali politikusnak, a francia Marine Le Pennek és az olasz Giorgia Meloninak kellene megállapodnia egymással. Amennyiben létrejönne a kettejük szövetsége, úgy a Fidesz szívesen csatlakozna hozzájuk, és ezzel létre is jöhetne az Európai Parlament második legnagyobb frakciója. Ez Orbán Viktor szerint egyben az általa régen várt európai jobboldali fordulatot is jelentené.