Egy friss kutatás során 3,4 millió online kiszivárgott PIN-kód elemzése alapján kiderült, hogy a jellemzően bankkártyáknál használt négyjegyű személyi azonosító számok esetében az emberek hajlamosak egyszerű és könnyen kitalálható kombinációkat használni - írja az Economx.
A leggyakoribb számkombináció az 1234, amely az összes megvizsgált PIN-kód több mint 10 százalékát teszi ki.
Ezután következnek az olyanok, mint az 1111 vagy a 0000, illetve a többi egyszerű minta, mint például az 1212, vagy a 7777. A kutatást végző Pénzcentrum szerint sokan próbálnak megjegyezhető, de nem feltétlenül biztonságos kódokat létrehozni számpárok megduplázásával, például 3535 vagy 8080, de gyakran esik még a választás az olyan számsorokra is, mint a 4444, a 2222 és a 6969 - írják.
Más figyelemfelkeltő tendencia is kiderült a kutatásból: sokan használják születési évüket vagy dátumukat PIN-kódként, különösen a "19" vagy "20" kezdetű évszámokkal kezdődő kombinációk esetén. Ezenkívül egy "L" alakú minta is megfigyelhető volt, ami arra utal, hogy az emberek gyakran alkalmazzák születésnapjukat DD/MM vagy MM/DD formátumban.
Az elérhető friss adatok szerint hazánkban tavaly a harmadik negyedévben a csalók több mint 11 milliárd forintot loptak el az áldozatok számláiról, ami jelentős növekedés a korábbi időszakokhoz képest. Az MNB által közzétett adatok szerint, bár az elektronikus pénzforgalom teljes volumenéhez képest még mindig viszonylag alacsony a csalások aránya, a jelenség mértéke és gyakorisága aggodalomra ad okot.
Különösen a nem bankkártyás tranzakciók, így az átutalások és a beszedések területén tapasztalható drasztikus emelkedés.
A harmadik negyedév során regisztrált visszaélések összege több mint 9 milliárd forint volt, ami háromszorosa az előző év azonos időszakában jegyzettnek. A Magyar Nemzeti Bank kiemeli, hogy kiemelt helyen állnak a visszaélések között az adathalászati módszerek és az azonosító adatok illetéktelen megszerzésével elkövetett csalások, és jelentős részt képviselnek az olyan módszerek is, amik pszichológiai manipuláción alapulnak, vagy közvetlen hozzáférést biztosítanak az ügyfelek mobiltárcájához, netbankhoz vagy kereskedőknél regisztrált bankkártya-adataikhoz.
Mint írják, egy, a közelmúltban publikált kiberbiztonsági felmérés szerint a magyar internetezők 57 százaléka esett már áldozatul online csalásnak, adathalászatnak, hackelésnek vagy vírustámadásnak. A kiberbiztonsági szakértők azt is hangsúlyozzák a felmérésben, hogy az Android-rendszerű készülékek védelem nélkül óriási kockázatnak vannak kitéve.