Orosz–ukrán háború két évvel ezelőtti kitörése óta több mint egymillió menekült érkezett Magyarországra, csak tavaly 97 ezer. A többségük tovább utazik, de több mint 65 ezren itt maradnak.
„Eddig mintegy 41 ezer ember kért, és jórészt meg is kapta a magyarországi menedékes státuszt, a fennmaradó mintegy 24 ezer ember vagy munkavállalási engedéllyel kapott tartózkodási engedélyt, vagy más hasonló státusszal tartózkodik teljesen legálisan menekültként Magyarországon” − mondta Simon Ernő az InfoRádióban.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának szóvivője szerint amíg a háború első heteiben válságüzemmódban működött a menekültek ellátása, ma már hosszú távú megoldásokra van szükség.
„Sokkal inkább előtérbe kerül az, hogy a beilleszkedésüknek olyan vonatkozásait támogassuk, mint a munkavállalás, a hosszabb távra szóló, megfelelő lakhatási körülmények biztosítása, a gyermekek, fiatalok oktatáshoz való hozzáférése, az egészségi ellátás. Azt sem szabad elfelejteni, hogy most is nagyon sokszor újabb lelki megrázkódtatások érik ezeket az embereket, hiszen rossz hírek érkeznek otthonról, arról nem beszélve, hogy az elhúzódó menekültlét sem egy könnyű élethelyzet” − fejtette ki Simon Ernő.
A szóvivő azt mondta, 31 humanitárius szervezet 42,2 millió dollárt kér ezekre a feladatokra, de ez az összeg nem elég arra, hogy mindenkinek megfelelő szolgáltatást, segítséget, támogatást adjanak.
„Különösen ügyelünk azokra, akik valamilyen okból kifolyólag a leginkább sérülékeny, leginkább kiszolgáltatott helyzetben vannak. Legyenek azok gyerekek, sokgyermekes, egyedülálló szülők, idősebb emberek, esetleg olyanok, akik valamilyen fizikai vagy órán mentális betegséggel küszködnek és komolyabb állandó orvosi támogatással szorulnak” − fűzte hozzá Simon Ernő.
A háborús menekülteknek segítő szervezetek között egyébként már hat olyan van, amelyeket maguk a menekültek alapítottak és működtetnek, ami azt mutatja, hogy nem tétlenül várják a segélyeket.