Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Elemzők Orbán Viktor évértékelőjéről: a gyermekvédelem és az új jobboldal egyaránt kulcstéma lesz

Infostart / InfoRádió - Ignáth Márk
2024. február 19. 15:24
Szombaton tartotta a miniszterelnök 25. évértékelő beszédét, amelyben szólt a kegyelemügyről, a svéd NATO-csatlakozásról, az EP-választási kampányról és a zöld átállás jelentette kihívásokról is. Elemzőket kérdeztünk az elhangzottak legfontosabb üzeneteiről.

A beszédből Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója három részt emelt ki az InfoRádióban. Az egyikben a kegyelmi döntés következtében kialakult helyzetre reagált a miniszterelnök és a gyermekvédelmi intézkedések szigorítását jelentette be, főként gazdasági kérdésekről szólt a zöld gazdaságra való áttérésről szóló részben, illetve lényeges volt a svéd NATO-csatlakozással kapcsolatos hír, hogy a szavazás a küszöbön áll.

Egyéb szempontokból a beszéd hagyományos nyitánya volt a politikai évnek (amelyben egyébként nemsokára következik a kihelyezett frakcióülés a Fidesz-KDNP-nél, illetve 26-án kezdődik az országgyűlési munka), és a 2024-es feladatokat jelölte ki. Az elemző szerint igazán érdekes az volt, amit Orbán Viktor a zöld gazdaságra áttérésről mondott.

"A miniszterelnök a megújuló energiaforrások közül kiemelte a napenergiát, illetve azt, hogy a zöld gazdaságban például klímasemleges atomenergiával működtetné Magyarországot. Emellett az autóipar átállásáról beszélt, ami talán perspektivikus, hiszen több évig, a remények szerint akár egy-két évtizedig is erősítheti a magyar gazdaságot. Perspektivikus az is, hogy a jobboldali közösséget megerősítve szeretné látni a miniszterelnök, és ehhez keresik a gazdasági, illetve politikai szempontokat" – mutatott rá Kiszelly Zoltán.

Schlanger Márton, a Republikon Intézet kutatója szerint a beszédben nagyon erős eredménykommunikációt lehetett hallani, és bizonyos kampányüzeneteket is tesztelt a miniszterelnök. Szerinte a legnagyobb jelentőségű téma az elkövetkező időszakban a gyermekvédelmi törvénycsomag lesz.

"Nagyon fontos szempont az, hogy a kormány a tavaszi ülésszakban át tudja nyomni a pedofilellenes törvénycsomagot. Ebben biztosan lesznek olyan intézkedések, amelyek szigorítják a pedofilok büntetéseit vagy jobb esetben a pedofil bűncselekmények megelőzése érdekében tesznek valamit" – mondta az elemző, és hozzátette, politikai kommunikációs szempontból nagyon fontos feladata lesz a Fidesz-KDNP-nek, hogy találjon olyan elemeket, amelyeket adott esetben az ellenzéki pártok valamilyen oknál fogva nem tudnak aláírni, ugyanis ebben az esetben előállhat olyan helyzet, mint amilyen például a korábbi, gyermekvédelminek nevezett törvény esetében volt, és az a kormánypárti szavazókat tudja mobilizálni.

"Így a kampányidőszakra visszatérhetnek a Fidesz-KDNP-szavazók abba a nyugalmi állapotba, amiből az elmúlt pár hét eseményei kimozdították őket, hogy tulajdonképpen az ellenzék az, aki a pedofilokkal szimpatizál, és nem egy olyan szereplő, akire ők is szeretnek szavazni" – vélekedett Schlanger Márton.

Lemondások

Orbán Viktor a beszédben úgy fogalmazott, hogy "Novák Katalin államfő lemondása megerősít bennünket". Ezzel kapcsolatban Kiszelly Zoltán kifejtette: a kormánypárti politikusok többször elmondták, hogy a jobboldalon egy hibás döntésnek, amilyen szerintük a kegyelmi döntés volt, vannak következményei, lemondások következnek.

"Láttuk, hogy például 2006-ban Gyurcsány Ferenc bizalmi szavazást kért maga ellen az őszödi beszéd kiszivárgása után, illetve az önkormányzati választás elvesztése után, és azóta is Gyurcsány Ferenc szemére vetik az őszödi beszédet, illetve annak a kezelését. A baloldalon nem jellemző, hogy ilyen következmények lennének. A jobboldalon pedig Novák Katalin, Varga Judit már lemondott, Balog Zoltán is távozott a vezetői pozíciójából, tehát ez a kontraszt a jobboldali közösségnek a megerősítéseként értelmezhető" – fejtegette az elemző.

Schlanger Márton szerint a lemondások és Orbán Viktor szavai arra utalnak, hogy a kormánypárti szavazók lezártnak tudhatják ezt az ügyet, mert megtörtént a felelősségre vonás. Megjegyezte: "nyilvánvalóan az ellenzéki szavazókat ez nem elégíti ki, de ők amúgy sem a Fidesz-KDNP-re szavaznak, és az évértékelő elsősorban a saját szavazótábornak szól".

Csatlakozás az ECR-hez

Elhangzott az is, hogy a tervek szerint a Fidesz csatlakozik a Giorgia Meloni által vezetett pártszövetséghez. Az olasz miniszterelnök azt az Európai Konzervatív és Reformerek pártcsaládot vezeti az Európai Parlamentben, amely korábban, még a brit konzervatívok idején együttműködött az Európai Néppárttal, ám éppen a politikai különbségek miatt később eltávolodott és most önálló csoportként funkcionál.

"Giorgia Meloni nyilatkozata szerint a csatlakozásról az európai parlamenti választás eredményének ismeretében döntenek. A Fidesznek, ha csatlakozik, jó esélye van arra, hogy az egyik meghatározó és feltehetően a választás után megerősödő pártcsalád része legyen. Mutatja ennek a pártcsaládnak a növekvő jelentőségét, hogy Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke is úgymond udvarol Giorgia Meloninak, szeretné az együttműködést az ECR-rel növelni, ugyanis várható, hogy a szocialisták és a Néppárt mandátumokat veszít a júniusi választáson, és ezek a protestpártok felé mennek, többek között az ECR-ben és az Identitás és Demokráciában lévő pártok felé. Ezért zajlik ez a fajta udvarlás az ECR körül, amely a mérsékeltebb eurorealista vagy euroszkeptikus pártcsaládnak számít" – vázolta a Századvég politikai elemzési igazgatója.

A Republikon Intézet kutatója felidézte, hogy a Fidesz évek óta próbálja kovácsolni a jobboldali összefogást Európában. Ehhez több potenciális partner is felmerült.

"Meloni kapcsán, miután megválasztották, volt egy kis csalódás, mert Orbán Viktor egy erős, adott esetben EU-kritikus szövetségest is remélni vélt, ami első körben nem igazolódott be, ugyanis Meloni sokkal visszafogottabb, EU-párti álláspontot képviselt. Nyilván a nagy feladata ennek az EP-választásnak Orbán Viktorék számára az, hogy megtalálják nemzetközi színtéren a szövetségesüket, illetve azt, hogy kik vehetnek részt egy ilyen együttműködésben. Meloni az egyik lehetséges tag, de Robert Ficóval is elég közeli a kapcsolat. Látok arra esélyt, hogy a jobboldal össze tud állni ilyen módon, a kérdés csak az, hogy mennyire tudnak jól szerepelni az EP-választáson" – mondta Schlanger Márton.

Új jobboldal

A miniszterelnök áltel említett új jobboldal kifejezés Kiszelly Zoltán értelmezésében a korábbi jobboldali értékekhez való visszatérésre utal. Az Európai Néppárt balra tolódott, ahogy Nyugat-Európában a társadalmi vélemény központja is erre mozdult el az elmúlt időszakban. Ez látható Németországban és máshol is, vagyis a klasszikus mérsékelt jobboldali pártok, például a CDU is, balra tolódtak, inkább a zöldekkel keresnek szövetséget vagy nagykoalícióban a baloldallal. Kiszelly Zoltán szerint ez történt a Néppártban is, ezért mennek el tőlük a szavazók.

"Ez valójában a Helmut Kohl vagy az Európai Unió alapító atyái által jellemzett jobboldal, amely még hisz a nemzetben, hisz a hagyományos keresztény értékekben, és hisz azokban a szabadságjogokban, amelyeket a mostani brüsszeli elit egyre inkább korlátoz – gondolhatunk a szólásszabadságra, a tudomány szabadságára, vagy a vállalkozás szabadságára például az energiaátállás erőltetésével" – fogalmazott a Századvég politikai elemzési igazgatója, és úgy látja, a régi jobboldal elemei bukkannak fel az ID-ban, de inkább az ECR-ben.

Schlanger Márton nem tudja, mennyire lesz új az Orbán Viktor által újként említett új jobboldal, de a Fidesz-KDNP világképében ez azt jelenti, hogy egyrészt EU-szinten is meghatározó együttműködés lenne, másrészt abban a párt szerepe meghatározó lenne.

"Szerintem nagyon nehéz szakpolitikailag belőni azt, hogy ebbe a jobboldalba milyen ideológiai, szakpolitikai intézkedések tudnak tartozni. Nyilván nagyon sokféle, és nehéz is megmondani, hogy mennyire jobboldali pártok vagy pártcsaládok tartoznak ide, vagy akár azt is, hogy ez gazdasági vagy kulturális összetartozást jelent-e" – fejtette ki a Republikon Intézet kutatója.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Kiszelly Zoltán
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást
Schlanger Márton
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást