.
A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet szerint májustól a fiókgyógyszertárakban szakasszisztens jelenléte is elegendő, ha a gyógyszerész legfeljebb 15 percen belül, például telefonon bevonható.
„Nincs olyan passzus, amely riadalmat keltsen a gyógyszerészekben vagy az emberekben” − mondta Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára az InfoRádióban. Az államtitkár sokkal nagyobb kockázatot lát abban, ha valaki nem jut időben az állapotának megfelelő gyógyszerhez.
„Élünk a modern technika eszközeivel, és azzal, hogy jól képzett gyógyszerészeti szakasszisztenseink vannak. Ezeken a kis településeken, ahol teljes értékű gyógyszertárat fenntartani gazdaságilag egyébként nem érné meg, ott egy ilyen személyi könnyítéssel mégis tudjuk biztosítani, hogy elérhetőek legyenek a gyógyszerek”− mondta az államtitkár. Szerinte fontos, biztonsági paraméter, hogy minden fiókpatika egy anyapatika felügyelete alatt dolgozhat, tehát ha a gyógyszertári szakasszisztens olyan kérdést kap a betegtől, amit ő maga nem tud megválaszolni, akkor lehetősége van konzultációt kérni.
Az egészségügyi államtitkár hangsúlyozta: fiókpatika csak olyan településen létesülhet, ahol egyébként gyógyszertár nem elérhető, így attól sem kell tartani, hogy gyógyszerészek tömegével veszítenék el az állásukat. Szerinte nem az a fő kérdés, hogy szakasszisztenssel lesz-e patika, hanem hogy lesz-e patika.
Kérdőjelesnek tartja betegjogi szempontból az esélyegyenlőség biztosítását a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke. Hankó Zoltán az InfoRádióban azt mondta, azon a 600 településben, ahol fiókgyógyszertárak vannak, általában orvos sem érhető el, az ott élő betegektől így elveszik annak a lehetőségét, hogy az egészségi problémájukkal diplomás szakemberhez tudjanak fordulni.
Azt sem tartja életszerű megoldásnak, hogy a fiókgyógyszertár működtetőjének kötelessége 15 percen belül telefonos elérhetőséget biztosítani, mert szerinte egyetlen beteg sem fog negyed óráig várni arra, hogy beszélhessen a gyógyszerésszel.
„Minden tiszteletem a gyógyszertári asszisztenseké, ugyanakkor ennek van egyfelől jogszabályi korlátja, másfelől pedig gyógyszerész öt évig tanulja az egyetemen mindazt, ami a kritikus helyzetek kezeléséhez a gyógyszertári munkában szükséges. Ami pedig a jogszabályi feltételeket illeti, nem adottak a lehetőségek arra, hogy az egymással kölcsönhatásba lépő gyógyszereknek a kölcsönhatását, interakcióját, illetve a kockázatot fel tudja mérni az asszisztens. Továbbá a párhuzamos gyógyszerelések kontrolljára sincs így lehetőség” − fejtette ki Hankó Zoltán.
A szakember hozzátette, hogy ma kétszer annyi gyógyszertár van Magyarországon, mint 25-30 éve, ezekben összesen 6300 gyógyszerész dolgozik, tehát nem a szakemberhiány miatt zárnak be a vidéki gyógyszertárak, hanem azért, mert rosszak a gazdálkodási feltételeik.
„Ha ezt a helyzetértékelést a döntéshozó megcsinálta volna, akkor nem egy leegyszerűsített, olcsó döntést hozott volna. Valójában a probléma megoldására kellett volna koncentrálni, fáj, hogy ezt kell mondanom, de ez egy rossz döntés, aminek egy elhibázott helyzetértékelés az alapja”− fogalmazott a gyógyszerészkamara elnöke az InfoRádióban.