Egy frissen hatályba lépett törvény négymillió forintig terjedő bírsággal fenyegeti azokat a tulajdonosokat, akik megsértik a reklámok és plakátok elhelyezésének szabályait. Egy napokban megjelent rendelet szerint pedig jóváhagyott reklámfelületenként évi 15 ezer forintot kell fizetniük az országos reklámkataszter üzemeltetéséért - írja az Index.
Az Országgyűlés még december 12-én fogadta el a magyar építészetről szóló törvényt, melynek első változata még márciusban látott napvilágot. Ez többek között szigorú szabályokat fogalmaz meg a reklámok, reklámhordozók, reklámtartó berendezések elhelyezésére vonatkozóan.
A törvényben külön fejezet szól a reklámok és plakátok elhelyezéséről. A szabályozás célja, hogy eltűnjenek a településképet romboló reklámhordozók. Alapelvként rögzítették azt is, hogy
a közterületi reklámokat csak olyan helyen és méretben, megjelenési formában lehet elhelyezni, amely nem sérti a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát.
A jogszabály tárgyi hatálya ugyanakkor nem terjed ki a kampányeszköznek minősülő politikai reklámokra, a cégtáblákon, kirakatokban és járműveken elhelyezett gazdasági reklámokra, míg – ellentétben a településkép védelmét szabályozó törvénnyel – a közlekedési területek mentén (a közút úttesten kívüli burkolatlan részén és a közút tengelyétől száz méteren belül) elhelyezett reklámokra viszont igen - írja a lap.
A törvény értelmében tehát tilos reklámot elhelyezni
- kiemelt nemzeti emlékhelyen,
- műemléken és annak telkén,
- történeti kert területén,
- védett temető területén,
- kiemelten védett régészeti lelőhelyen,
- valamint országos jelentőségű védett természeti területen.
A törvény ennek kapcsán kimondja, hogy nem terheli az államot kártalanítási kötelezettség a településkép-védelmi és örökségvédelmi célból bevezetett tiltó szabályozás miatt.
Az országos tiltással nem érintett területeken is csak méretmegkötéssel helyezhető el reklám. Az építési hálón való reklámozást és a reklámháló elhelyezését időbeli korláthoz is kötötték. A reklámháló elhelyezésekor arra is figyelemmel kell lenni, hogy a hálók gyengítik a benapozást, csökkentik a természetes megvilágítást. Ellenben továbbra is megengedik a tűzfalfestést.
Azok a reklámozó eszközök, melyek kihelyezését tudomásul vette az NMHH, felkerülnek az úgynevezett renklámzajtérképre. Innentől kezdve a reklám elhelyezése kizárólagosan az országos reklámkataszterben szereplő reklámeszközökön lesz jogszerű.
Az előírások megszegéséért a járási hivatal bírságot szabhat ki, amit a NAV hajthat végre.
Ez 650 ezer forinttól akár négymillió forintig is terjedhet, és a jogsértő állapot megszüntetésének elmulasztásakor ismételten is kiszabható.
Aki egy jelenleg engedélyezett reklámhordozó tulajdonosa vagy használója, arra még május 1-ig nem vonatkozik a tilalom, viszont február 1-ig be kell jelentkeznie a hatósághoz ahhoz, hogy felvegyék az országos reklámjegyzékbe.
A törvény végrehajtásával összefüggésben jelent meg a napokban az országos reklámkataszter vezetéséről szóló rendelet. Ebben azt írják, hogy február 23-án lép hatályba az a rendelkezés, amely szerint a tulajdonosoknak reklámfelületenként évi 15 ezer forintot kell fizetniük a reklámkataszter üzemeltetéséért. A díjat március 1-ig kell befizetni, ha azonban a felületet csak az adott évben vette nyilvántartásba az NMHH, akkor abban a naptári évben még nincs díja a nyilvántartásnak.