Hatszázalékos nyugdíjemeléssel indul az év, ezt 12-én megkapják a számlájukra azok, akik utalással kapják a nyugdíjukat, és utána pedig a postai kézbesítés szerint a hónapban minden érintetthez eljut a növelt összegű nyugdíj. Ez nemcsak az öregségi nyugdíjakra vonatkozik, meg az özvegyi nyugdíjakra, árvaellátásokra, hanem két tucatnyi olyan egyéb ellátásra, amit az emelésről szóló kormányrendelet felsorol, a legtöbben talán a rokkantsági rehabilitációs ellátásban részesülők vannak ezek között – mondta az InfoRádióban Farkas András.
A NyugdíjGuru News alapító-főszerkesztője arról is beszélt, hogy
a mostani hatszázalékos emeléssel jobban járhatnak a nyugdíjasok, mint az előző évben,
mert a kormányzat szerint idén ennyi lehet az infláció mértéke, de az elemzői konszenzus szerint lehet, hogy 4 és 6 százalék között alakul majd az infláció. A nyugdíjszakértő emlékeztetett, hogy tavaly januárban 15 százalékos nyugdíjemelés volt, de az infláció annyira megszaladt, hogy novemberben kellett egy 3,1 százalékos pótlólagos és visszamenőleges emelést is elrendelni. Az viszont csak most februárban derül majd ki a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján, hogy ez fedezi-e valójában a tényleges nyugdíjas inflációt.
A nyugdíjkorhatár nem változik 2024-ben, továbbra is marad 65 év, így idén az 1959. január 1. és december 31. között született személyek számára nyílik meg a nyugdíjba vonulás lehetősége. A nők kedvezményes nyugdíjának feltételei sem változnak, így egy nő a 65 éves nyugdíjkorhatár betöltése előtt idén is akkor igényelhet nyugdíjat, ha megszerzett legalább 40 évi jogosító időt, azon belül pedig legalább 32 év munkával szerzett szolgálati időt. Ez utóbbi feltétel 30 évre csökken, ha egy gyermeke súlyosan fogyatékosnak minősül. Az öt- vagy többgyermekes édesanyák pedig az ötödik gyermektől számítva egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökkenthetik a szolgálati időre vonatkozó feltételt.
A nyugdíjszakértő felhívta arra a figyelmet, hogy a Nők 40 programban hamarosan változás jöhet, mert a kedvezmény bevezetésének évében, 2011-ben a nyugdíjkorhatár 62 év volt, amely azóta 65 évre emelkedett, így a 2025-re vállalt nyugdíjreform egyik lépése lehet, hogy a nők kedvezményes nyugdíjának a feltételeit hozzáigazítsák az időközben megnövekedett nyugdíjkorhatár feltételeihez.
"Jelen pillanatban de facto kettős nyugdíjkorhatár van Magyarországon,
a férfiak számára egyértelműen csak 65 év a legkorábbi életkor, amikortól igényelhetik a nyugdíjukat, a hölgyek viszont óriási többségében megteremthetik a 40 éves jogosító idő feltételt, akár 3-4-5 évvel a 65 éves nyugdíjkorhatár betöltése előtt, és nem biztos, hogy a törvényalkotó akkori szándékával egybevág, hogy kialakuljon ténylegesen egy ilyen kettős nyugdíjkorhatár Magyarországon" – magyarázta Farkas András.
A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy várhatóan még ebben a hónapban megjelenik az a nemzetközi tanulmány, amelyet a kormány rendelt meg, és a nyugdíjrendszer fenntarthatósági kérdéseivel foglalkozik.
"Én nagyon sokat cikkeztem és elemzéseket írtam az elmúlt év folyamán arról, hogy milyen elemekre lenne szükség, milyen változtatásokra lenne szükség a nyugdíjrendszerben, nemcsak a fenntarthatóság, hanem a méltányosság növelése érdekében is, de talán érdemes megvárni ezt a nemzetközi elemzést, és ha azt nyilvánosságra hozzák, akkor utána érdemes beszélni arról, hogy vajon mely változási elemeknek van létjogosultsága a rendszerben" – mondta a nyugdíjguru.
Azt is kiemelte, hogy a 13. havi nyugdíjat a február havi nyugdíjjal együtt utalják, ennek költségvetési vonzata a tavalyi 419 milliárd forint után idén már 449 milliárd forint lesz.
Azt is hangsúlyozta, ha 2024. évi várható GDP-növekedés meghaladná a 3,5 százalékot, akkor 2024. novemberében nyugdíjprémiumra is jogosultak lennének a nyugdíjasok. A nyugdíjprémium a ténylegesen várható GDP-növekedés 3,5 százalékot meghaladó mértékének és a 2024. novemberi nyugdíj egynegyedének, de legfeljebb 20 ezer forintnak a szorzata lehetne.