Létrejön 2024. január 1-jétől - a Miniszterelnökségből történő kiválással, Navracsics Tibor vezetésével - az önálló Területfejlesztési és Közigazgatási Minisztérium az egyes központi kormányzati igazgatási szerveket érintő törvények módosítása révén, amelyet 112 igen szavazattal, 34 ellenvoks és 15 tartózkodás mellett fogadott el a parlament.
A kormány szándéka az, hogy Magyarország a jövőben olyan fejlesztéspolitikát tudjon megvalósítani, amely a fenntarthatóság jegyében a területi különbségek csökkentését tűzi ki, ebben pedig a közigazgatás nem alárendelt, hanem mellérendelt szerepet játszik.
A módosítás tartalmazza a fejlesztéspolitikai intézményrendszer szervezeti keretei között létrejövő Nemzeti Fejlesztési Központ 2024. január 1-jétől ellátandó feladatait is.
Diszkriminációellenesség a köznevelésben
Az Országgyűlés 143 igen, 6 nem és 12 tartózkodó szavazattal elfogadta a köznevelés területén alkalmazandó diszkriminációellenes intézkedésekről szóló jogszabályt.
Jövő januártól a köznevelési intézmények fenntartói számára biztosított
költségvetési támogatást tíz százalékkal csökkenthetik, ha egy általános iskola a hátrányos helyzetű tanulók oktatásából nem veszi ki a részét a törvényben meghatározott mértékben.
Rétvári Bence, a belügyi tárca államtitkára a jogszabály vitájában azt mondta: ma is szabályozott, hogy egy település iskolái között milyennek kell lennie a nagyobb fokú támogatásra szoruló diákok eloszlásának, ám jogos uniós észrevétel volt, hogy "nem elég határozottak" a szankciók a rendelkezés végre nem hajtása esetén.
Új támogatási forma a kkv-knak
Az Országgyűlés 125 igen, 21 nem szavazattal és 18 tartózkodás mellett elfogadta a kis- és középvállalkozásokról (kkv), fejlődésük támogatásáról szóló törvény módosítását, amely
megteremti az alapját egy új uniós támogatási forma bevezetésének.
Az úgynevezett tőkekedvezményes egyműveletes kombinált termék lényege, hogy a támogatást kölcsön formájában kapják meg a társaságok, de annak egy része akár vissza nem térítendő támogatássá alakulhat.
Emelkednek a fogyasztóvédelmi bírságok
A parlament 114 igen, 22 nem szavazattal és 28 tartózkodás mellett elfogadta az igazságügyi tárgyú törvények módosítását.
Jelentősen emelkedik a fogyasztóvédelmi bírság összege: 100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevételű cégek esetében az alsó határ 15 ezerről egymillió forintra nő, a bírság felső határa a vállalkozás éves nettó árbevételének öt százalékáig, de legfeljebb 650 millió forintig terjedhet.
A fogyasztók széles körének testi épségét vagy egészségét sértő vagy veszélyeztető, vagy a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén a bírság összege kétmillió forinttól hárommilliárd forintig is terjedhet.
Nem válnak Magyarországon honos népcsoporttá a szkíták
A parlament - 147 igen szavazattal, 1 ellenvoks és 7 tartózkodó szavazat mellett elfogadva az igazságügyi bizottság határozati javaslatát - nem nyilvánította a szkítákat Magyarországon honos népcsoporttá.
Ezt egy magánszemély kezdeményezte, de eljárása során a Nemzeti Választási Bizottság kikérte a Magyar Tudományos Akadémia álláspontját, amely azt közölte, hogy a szkíta népcsoport honos népcsoporttá nyilvánításához szükséges törvényi feltételek nem állnak fenn.
Pénzmosás, cégek tulajdonosi szerkezete
Módosította a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényt egyes kapcsolódó törvényekkel együtt a parlament. A képviselők 114 igen, 21 nem szavazattal és 27 tartózkodás mellett fogadták el a jogszabályt.
Könnyített lesz az ügyfélazonosítás az alacsony pénzmosási kockázatú önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a kockázati életbiztosítási tevékenységet végzők és az utalványkibocsátók esetén. Az egyszerűbb ügyintézést szolgálja az a rendelkezés, miszerint természetes személy ügyfelek kérésére kötelező lesz biztosítani az elektronikus ügyintézést az ügyfélazonosításkor.
A székhelyszolgáltatási, továbbá a virtuális fizetőeszközökhöz kapcsolódó szolgáltatások esetében szigorodtak a nyilvántartásra, illetve a felügyeletre vonatkozó szabályok.
Az Európai Bíróság ítéletével indokolták azt a szabályt, hogy
harmadik személyek jogos érdekük igazolását követően ismerhetik csak meg a gazdasági társaságok és más szervezetek tényleges tulajdonosi adatait.
A jogos érdek lehet a szoros üzleti vagy hozzátartozói kapcsolat, illetve a vagyonjogi per.
Változnak a munkavédelmi szabályok
Változásokat fogadott el az Országgyűlés a munkavédelemről szóló törvényen 114 igen szavazattal, 14 ellenvoks és 36 tartózkodás mellett.
A módosítás értelmében rendeleti szinten lesz meghatározható a munkavédelmi képesítések besorolása, csökkennek az egészségügyi szolgáltatók adminisztratív terhei, és változnak a munkavédelmi bírság kiszabásának szabályai.
Díjkivetés a belső piac védelme érdekében
A képviselők 157 igen és 6 nem szavazattal elfogadták az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusról szóló jogszabályt az uniós jognak való megfelelés érdekében.
Az európai uniós rendeletben elfogadott, az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus célja, hogy az Európai Unió belső piacán megtermelt cement, villamos energia, műtrágya, vas és acél, alumínium, valamint hidrogén globálisan is versenyképes maradjon az EU szigorodó üvegházhatásúgáz-kibocsátáscsökkentési céljai mellett, ezért az EU-ba importált termékekre 2026. január 1-jétől díjat vetnek ki.
Jogszabály született a nemzeti adatvagyon hasznosításáról
Európai uniós kötelezettség nyomán alkotott jogszabályt az Országgyűlés a nemzeti adatvagyon hasznosításának rendszeréről és az egyes szolgáltatásokról.
A törvény - amelyet 114 igen szavazattal, 28 nem és 22 tartózkodó szavazat mellett fogadtak el - az unió adatkormányzási rendeletét ülteti át a hazai jogrendszerbe, új feladatokat róva például a Nemzeti Adatvagyon Ügynökségre. Hatályukat vesztik a nemzeti adatvagyonról szóló és a közadatok újrahasznosításáról szóló törvények.
Az ügynökség feladatai szolgáltatásnak minősülnek a jövőben, amiért díjat számolnak fel. Az ügynökség szerepe többségében nem lesz kizárólagos, egyes regisztrációköteles szolgáltatásokat, például az adattisztítást, az adatelemzést más szervezetek is végezhetnek majd, ha teljesítenek bizonyos feltételeket. E szervezetek nyilvántartásáért az ügynökség felel.
A törvény azt is szabályozza, hogyan kell naprakészen tartani a nemzeti adatvagyonleltárt.
A nagyobb intézményeknél szervezeti adatfelelősöket, míg a kisebbeknél adattovábbítási kapcsolattartót kell kijelölni.
A jogszabállyal kapcsolatos hatósági feladatokat a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság látja el.