Az EU halfogyasztásának tükrében Magyarország az utolsó helyek egyikén "kullog": az összes halfogyasztás fejenként 6,5 kilogramm évente, de ebbe beleszámít a tengeri import, a seafood ("tenger gyümölcsei") termékcsoport, valamint a hazai előállítású halak is – emelte ki Németh István. Összehasonlításképpen: az EU tagországokban 23-24 kiló az éves átlagos fogyasztás, de világszinten is meghaladja a 16 kilogrammot.
Habár a rendszerváltás óta a különféle marketingkampányok, felvilágosító akciók és kóstoltatások révén javult a helyzet – 1991-ben még csak 2,8 kilogramm volt az egy főre jutó éves halfogyasztás –, további növekedést tart szükségesnek a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet elnöke, különösen a hazai hal fogyasztásának tekintetében. Az ugyanis minőségileg ellenőrzött, alacsony az ökológiai lábnyoma, és egészséges, hiszen a hal omega 3 és 6 zsírsavakban gazdag, ezért a fogyasztása csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések esélyét.
Magyarországon a nagy folyók szabályozása óta fogyaszt kevés halat a lakosság, de Németh István rámutatott, néhány városban kiemelkedően sok halat esznek.
Baján fejenként évi 40-50 kilogramm fogy, és hasonlóan magas az adat Mohácson, Szegeden is.
Elmondható tehát, hogy a vízparti területeken több halat esznek, ott a kultúra része is ez. Máshol viszont gyerekkorban nem ivódik be a halfogyasztás a hétköznapi szokásokba.
Ha mégis eszünk halat, akkor főként ezeket:
- ponty (az édesvízi halak hazai forgalmának mintegy 70 százalékát adja)
- tengeri halak, hekk (szinte "Balaton-parti" ételnek számít)
- halkonzervek (a sprotni nagyon népszerű itthon)
- seafood termékek (rákok, kagylók, puhatestűek)
Mint a szakember elmondta, a cél az, hogy a következő évtizedekben a halfogyasztás érje el legalább a fejenkénti évi 10 kilogrammot, akkor a hazai haltermelőknek nem kellene exportra dolgozniuk. Jelenleg azonban Ausztriába, Romániába, Szerbiába, Németországba adnak el édesvízi halakat, elsősorban pontyot, harcsát, süllőt – sorolta Németh István. A hazai haltermelés mintegy 20 százalékát értékesítik a külpiacokon, mert nem fogy el itthon.
Étkezési pontyból 16 ezer tonnát tudnak eladni évente Magyarországon. Sikertörténet az afrikai harcsa, abból 5500 tonnát forgalmaznak évente. A szakember ez utóbbi "felfutásával" kapcsolatban rámutatott: a filéjében nincs szálka, nincs erős halíze és a gyermekétkeztetésben is forgalomba hozható – szemben a ponttyal, amit akárhogy filéznek, mindig maradhat benne pici szálka, ezért a közétkeztetésbe nem lehet beilleszteni.
(A nyitókép illusztráció: A budapesti Róbert Melódin Étterem csapatának egyik étele, grillezett afrikai harcsa árpagyöngy rizottóval, karfiol ropogóssal és lecsókrémmel a Sirha Budapest 2020 nemzetközi élelmiszeripari és HoReCa szakkiállítás keretében rendezett közétkeztetési szakácsverseny döntőjében a budapesti Hungexpón 2020. február 6-án.)