A korábbi politikus, aki sajtóhírek szerint az ötéves fegyházbüntetés elől feltehetően Oroszországba menekült, eddig nem fizette be a költségvetési csalás miatt rá kiszabott 1,2 millió forintos büntetést sem, ezért adtak ki ismét a körözését ellene.
Kovács Bélával szemben már nemzetközi, illetve uniós elfogatóparancsot is kibocsátottak, de a jogerős ítéletben pénzbüntetésre is ítélté, és ez utóbbi jutott most el abba a végrehajtási szakaszba, hogy mivel a nyomozási bíró átváltoztatta szabadságvesztésre, és ennek végrehajtása eredménytelen maradt, ezért adták ki az elfogatóparancsot – mondta Kenese Attila, a Budapest Környéki Törvényszék sajtószóvivője.
Kenese Attila közölte:
- a szabadságvesztés esetében ha az adott személyt elfogják, akkor legközelebbi büntetés-végrehajtási intézetben előállítják,
- ha a pénzbüntetést módosították szabadságvesztésre, akkor az utolsó pillanatig is lehetősége van az elítéltnek, hogy ezt megfizesse; ebben az esetben az átváltott szabadságvesztést nem hajtják végre.
A nemzetközi jogász véleménye
Háromféle elfogatóparancsról beszélhetünk aszerint, hogy milyen területi hatállyal adják ezeket ki: létezik belföldi, európai, illetve nemzetközi elfogatóparancs – magyarázta az InfoRádióban Tóth Norbert nemzetközi jogász. A belföldi csak Magyarország területén hajtandó végre, az európai az EU tagállamaira vonatkozik, a nemzetközi pedig minden olyan országra, amelyik tagja az Interpol együttműködésnek. Hozzátette,
ez nem jelenti automatikusan azt, hogy aki ellen nemzetközi elfogatóparancs van, azt más országban magától értetődően őrizetbe vennék.
Mint mondta, valójában ez azt célozza, hogy azt, akit a határozat érint, és akit emiatt külföldön őrizetbe vesznek, készítsék elő a kiadatáshoz, ám a kiadatási kérelem a következő lépés. A kiadatás nem automatikus a nemzetközi elfogatóparancs alapján, kérelemmel kell fordulni az adott országhoz.
"A kiadatás viszont attól is függ, milyen állampolgárságú a körözött személy, illetve milyen bűncselekményt és hol követett el" – mondta Tóth Norbert. Kovács Béla ügyére fókuszálva azt fűzte hozzá, hogy Magyarországnak és Oroszországnak van ugyan egy kétoldalú jogsegélyegyezménye még 1958-ból, ám Oroszország független államként akkor még nem létezett, az egyezmény a Szovjetunióval jött létre. Ez a mai napig hatályos, és főként a szovjet érdekeket képviseli, nem a magyarokét. Ebből kifolyólag
Kovács Béla esetében nehéz nagyon nehéz lenne végrehajtani ezt a jogsegélyegyezményt,
hiszen Oroszország a Szovjetunió általános jogutódja. Hozzátette, ha Kovács Béla rendelkezik orosz állampolgársággal, márpedig azt lehet tudni, hogy rendelkezik, akkor Oroszország megtagadhatja a kiadatást. Még akkor is, ha orosz területen tartózkodik, és az oroszok is az Interpol együttműködés részei.
A nemzetközi jogász azt is elmondta, az elfogatóparancs elsődleges célja, hogy a célszemély tartózkodási helyét meg lehessen állapítani. Kovács Béla a sajtóhírek szerint Oroszországban tartózkodik, ám ha az Európai Unió egyik tagállamába távozna, akkor ott az elfogatóparancs alapján őt őrizetbe kellene venni, és a kiadatás is sokkal egyszerűbb lenne.
Ha az EU-n kívüli, harmadik országba menne, amely szintén részese az Interpolnak, és Magyarországnak adott esetben egyezménye van azzal az országgal, akkor ugyanez lenne a helyzet, azzal a különbséggel, hogy az Európai Unión belül a tagállamok a kiadatást egyszerűsített, gyorsított eljárásban folytatják le – összegezte.