A tárcavezető közlése szerint ezen a héten csütörtökön kezdődik a tárgyalások újabb, terveik szerint befejező szakasza. Az magyar cél, hogy amint a feljogosító feltételekről szóló tárgyalások befejeződnek, azonnal indulhasson a projektek uniós finanszírozása - jelezte a Portfolio Budapest Economic Forum 2023 rendezvényén.
Összesen 14 000 milliárd forintot várnak a hétéves költségvetésből, ebből 9792 milliárd fordítható az operatív programokra, míg 4418 milliárd vidékfejlesztésre és az agrárium támogatására.
Az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások kapcsán elmondta, hogy tavaly az előzetes tervek szerint fogadták el a partnerségi megállapodást, azonban a horizontális feljogosító feltételek nem teljesítésére hivatkozva Brüsszel leállította a folyósítást. A leginkább az igazságügyi reformok miatt ismert eljárásról azt mondta, hogy „a tárgyalások végső fázisában vagyunk.”
Navracsics Tibor a Budapest Economic Forum konferenciánkon ismertette, hogy májusban elfogadta a parlament az igazságügyi reformot, a szeptemberi bizottsági kérdéseket megválaszolták.
Azt reméli, hogy a kohéziós forrásokat blokkoló vitát most csütörtökön lezárhatja a kormány.
A források egy részletéhez hozzáférünk
A másik nagy forráskészletről, a helyreállítási és ellenállóképességi eszközről (RRF) ismertette, hogy a támogatási rész 2294 milliárd forintot tesz ki, így 24,7 százalék fenntartható a zöld közlekedés fejlesztésére megy, 21,3 százalék pedig energetikára fordítja a kabinet, de itt is hangsúlyos elem a digitalizáció.
A hitelrész és a RePowerEU támogatásai kapcsán elmondta, hogy ezt szeptemberben igényelte meg a kormány, ami mintegy 1481 milliárd forintnyi hitelrészt, amely további pénzügyi eszközt jelent a fejlesztéspolitikának.
Mindez a nagyátállásokat, a lakossági energiaprojektek támogatását is magába foglalja. Területeit tekintve a demográfiai, körforgásos és zöldgazdasági, továbbá energetikai szelet a domináns a forrásfelhasználási tervekben – ismertette a miniszter.
Új területfejlesztési megközelítést sürgetett
Navracsics Tibor a konferencián is beszélt arról, hogy a területalapú fejlesztéspolitika átgondolását tartja szükségesnek, már csak azért is, mert rendkívül éles verseny zajlik a közép-európai országok között a felzárkózást tekintve.
Magyarország ebben a tekintetben jól áll: a 2004-es 62 százalékról most már 78 százalékig javított, de hasonló teljesítményt ért el több régiós EU-tagállam is. Kiemelte, hogy fejlettségben már lehagytuk Görögországot és mostanra megközelítettük Portugáliát, ami azt mutatja, hogy hatékony a magyar forrásfelhasználás.
Viszont hangsúlyozta, hogy ez csak az országos átlag, a vármegyéket nézve már fragmentáltabb a hazai fejlettségi változásokat mutató térkép. Így már kijön, hogy az elmaradottabb észak-magyarországi területek gyorsabban bővültek, ahogy a szintén kevésbé fejlett Baranya megye is. A Budapestet magában foglaló közép-magyarországi országrészeken kiugró az eredmény, miközben ezek a területek magasabb bázisról indultak. Az eleve fejlettebb Győr-Moson-Sopron felzárkózása viszont lassabb volt, itt is érvényesül a bázishatás, de közben pont a relatív magas szint miatt kevesebb uniós forráshoz juthatott a megye. Ez is azt támasztja alá a miniszter szerint, hogy a területfejlesztésnél új megközelítésre van szükség.