A Budapesten élő külföldiek száma a 2001-es és a 2011-es adatok szerint tízévente megháromszorozódik, 70 százalékuk az EU-n kívülről érkezett – írja a Telex. Főként a főváros belsejében található kerületek népszerűek, a legkevésbé vonzó Csepel. A 2022-es népszámlálást minden Magyarországon élőnek ki kellett tölteni, ebbe beletartoznak azok is, akik legalább három hónapja itt tartózkodnak, illetve akik 12 hónapnál rövidebb ideig külföldön éltek, de van magyarországi lakcímük.
A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi népszámlálási adataiból az derül ki, hogy a fővárosban 98 319 külföldi állampolgár él, azaz az 1 685 342 budapesti lakosnak 5,8 százaléka nem magyar állampolgár. A portál azt írja, mindez abból a szempontból is érdekes, hogy az Unión belüli szabad letelepedési lehetőség ellenére
a közel 100 ezer külföldi majdnem 70 százaléka nem EU tagországból érkezett.
Országosan szemlélve lényegesen kisebb a külföldiek aránya: 9 603 634 lakosból 2,2 százalék, 218 061 fő külföldi állampolgár, tehát a felük Budapesten él.
Terézvárosban a legnagyobb az arányuk, itt a lakosság 24,8 százalékát teszik ki, tehát majdnem minden negyedi terézvárosi más országból érkezett. 2001-ben még csak 3,1 százaléknyian, 2011-ben pedig 8,4 százaléknyian voltak, vagyis tízévente megháromszorozódott a számuk. A Telex nem tartja kizártnak, hogy néhány évtizeden belül e kerületben a magyar lakosok lesznek kisebbségben.
A VI. kerületi önkormányzatot az adatok arra sarkallták, hogy a helyi újságot angol nyelvű különszámmal jelentették meg, 12-12 magyarul és angolul olvasható oldallal.
Terézváros tagadhatatlanul egy multikulturális kerületté vált
– olvasható a kerület közleményében.
Az V. kerületben is hasonló a helyzet, ahol szintén kiemelkedő, 23,5 százalékos a külföldiek aránya. Itt 2001-ben 3,6, 2011-ben 7,9 százalék volt a mért arány, majd ez háromszorozódott meg az elmúlt 11 év során. 10 százalékos külföldi lakos-arányszámot produkált még 2022-ben Erzsébetváros (17,9), Józsefváros (14,2) és Ferencváros (11,9).
Ha viszont nem a magyar lakosok számához mért arányt, hanem a kerületben élő külföldiek számát nézzük, más sorrendet kapunk, hiszen a kerületek különböző nagyságúak. A külföldi lakosok számának ranglistáját Józsefváros vezeti 9920 fővel, az ezüstérmes a XIII. kerület 9868 nem magyar lakossal. Utánuk következik Terézváros, Erzsébetváros és Ferencváros.
A külső kerületek kevésbé népszerűek, Csepelen például mindössze 1,2-ről 1,7-re nőtt a külföldi lakosok száma 20 év alatt. De 2 százalékos arány alatt maradt Budafok (1,8), Soroksár (1,8), Újpest (1,9) és a XVII. kerület (1,9) is.
Az itt élő külföldiek állampolgárságáról a KSH nem közöl friss adatokat a honlapján, csak annyit lehet tudni, hogy az EU-n belülről, vagy azon kívülről érkeztek-e.
Erre vonatkozóan csak a 2011-es adatokból tájékozódhatunk.
Az akkori felmérés szerint a legtöbben a jelentős magyar kisebbséggel rendelkező országokból, Romániából (13 724 fő), Ukrajnából (4161 fő), Szlovákiából (2121 fő) és Szerbiából (1861 fő) érkeztek, de szép számmal érkeztek Németországból (2783 fő) és Oroszországból (1438 fő) is. Az egyéb európai országok állampolgárai 9087-en voltak.
Egy évtizeddel ezelőtt Ázsiából 15 741-en (Kína: 7021, Vietnám: 2141), amerikai országokból 2595-en, Afrikából pedig 1393-an érkeztek hazánkba.