Szeptember 26-án ismertette a végleges népszámlálási adatokat a Központi Statisztikai Hivatal, amiből a magyarok jelenlegi egészségügyi állapotáról is sok mindent kiderült. Az egészségi állapotra vonatkozó, nem kötelező kérdéseket a válaszadók 75 százaléka töltötte ki. A válaszadók 72 százaléka nem számolt be egészségi problémáról. Tartós betegséget 1,7 millióan jeleztek, 639 ezren nyilatkozták, hogy az egészségi állapotuk súlyosan korlátozza őket, és 270 ezren éltek fogyatékossággal – közölték.
A KSH adatai alapján a Pénzcentrum most azt elemezte, hol élnek a legtöbben tartós betegséggel az országban, mekkora az arányuk az egyes korosztályokban, milyen a nemek közötti megoszlásuk. Azt is megvizsgálták, falun vagy városban jobb-e a magyar lakosság egészségi állapota.
Mint írják, a Népszámlálási adatbázis statisztikái szerint 9,14 millióan töltötték ki a kérdőívet tavaly ősszel az egészségükre vonatkozó kérdésekről. A válaszadók 29,67 százaléka nem válaszolt arra, hogy van-e tartós betegsége, 51,58 százalékuk saját bevallása szerint nem krónikus beteg, míg a válaszadók 18,74 százaléka szenved valamilyen tartós betegségtől. Ez 1 millió 713 ezer lakost jelent számszerűen, vagyis 10-ből nagyjából 2 magyar bevallottan krónikus beteg.
A válaszadó férfiak körében kisebb a tartós betegséggel élők aránya (16,99 százalék), mint a nők esetében (20,36 százalék).
Az életkorral pedig a krónikus betegek aránya is egyre nő: a legkevesebb tartós megbetegedéssel élő az 5–14 éves korcsoportban (3,79 százalék), míg a legtöbb a 85 év felettiek korosztályában (50,66 százalék) van. Vagyis csaknem 850 ezer idős lakosnak van tartós betegsége.
Hol a legjobb az emberek egészsége?
Sokak fejében élhet egy „romantikus” elképzelés arról, hogy vidéken – leginkább falun – mennyivel egészségesebb az élet a nagyvárossal szemben, csakhogy a statisztikák egyáltalán nem ezt mutatják. Ennek főként olyan okai lehetnek, mint hogy a városokban jobb a hozzáférés az egészségügyi és szociális ellátórendszerhez, általánosságban jobb az anyagi helyzet, életszínvonal, stb.
Megyei bontásban a tartós betegséggel élők aránya Győr-Moson-Sopron vármegyében a legalacsonyabb, 16,24 százalékkal, itt az eltérő településtípusok között alig van különbség. A második helyen Budapest foglal helyet, ahol a lakosság 16,84 százalék vallotta magát krónikus betegnek. Pest vármegye sem sokkal maradt le a 17,04 százalékával, viszont itt a városokban 16,82 százalék, a községekben 17,56 százalékos az arány.
A legrosszabb helyzet Tolna, Békés, Nógrád vármegyékben tapasztalható,
ezeken a területeken 21 százalék feletti a tartós betegek aránya a lakosság körében. Az adatok alapján a maga 22,93 százalékával egyébként a békési községekben élők helyzete a legrosszabb az országban.
Kizárólag a 65 éven felüliek arányát vizsgálva az látható, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében élő idősek közül minden második krónikus betegségtől szenved, míg Vas vármegyében, Budapesten, Győr-Moson-Sopronban az idősek között nincs 40 százalék a tartós betegek aránya – olvasható sok érdekesség mellett.