A magyar lakosság több mint egyötöde időskorú ember. Budapesten ez az arány még magasabb, 21,22 százalékos. Magyarországon 2001-ben még csak 15,16 százalék volt a 65 év feletti lakosok aránya, amely tíz évvel később 16,88 százalékra nőtt, tavaly pedig 20,78 százalékos volt ez az adat – írja a Pénzcentrum.
A települések 47 százalékáról mondható el az, hogy magasabb az idősek aránya a teljes lakossághoz képest.
A tavaly tartott népszámlálás adatai szerint az országos átlag 20,78 százalék. Egy Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei törpefaluban, Debrétén a legmagasabb az időskorúak aránya. Az ott élő 10 lakosból hatan 65 év felettiek, négyen pedig a 15 és 64 év közötti korosztályhoz tartoznak.
A listán Debréte után következő első 20 településen meghaladja a 38 százalékot az idős emberek aránya. A szintén Borsodban található Égerszög 43 lakosából 20-an 65 év felettiek, a hevesi 377 fős Parádsasváron pedig 174-en. A lista elején főleg alacsony lélekszámú törpefalvak találhatók, az egyetlen kivétel Balatonföldvár, ahol 2476 lakost tartanak nyilván és 2022-ben 996 ember volt 65 év feletti.
A szépkorúak legkisebb arányban a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Csenyétén élnek, ahol a 448 fős lakosságból mindössze 10-en vannak 65 év felett. Utóbbi korosztály aránya a legszembetűnőbb mértékben a Somogy vármegyei Zselickislakon nőtt: itt 2011-ben még csak 12,23 százalék volt az idősek aránya, ami 2022-re 40,77 százalékra emelkedett.
Az egyes falvak főként azért öregednek el, mert a fiatalok többsége hamar elvágyódik a nagyobb vidéki településekre, városokba, Budapestre vagy akár külföldre.
A Pénzcentrum azt írja, az elöregedő társadalom veszélye az egész Európai Uniót érinti. A tavalyi év elején közölt adatok alapján a 27 uniós tagállamban 44,4 év volt a medián életkor, ami 0,3 éves növekedés az előző évvel összehasonlítva. Az elmúlt tíz évben összesen 2,5 éves emelkedést mért az Eurostat.
Magyarországon a medián 2012-ben még csak 40,8 év volt, tavaly 43,9 évet mutattak ki.
Ez az adat tehát az uniós átlag alatt van, az elöregedési folyamat azonban egyértelműen kijelenthető.
Az idős emberek egyre többen, a fiatalok viszont egyre kevesebben vannak, ami azt eredményezi, hogy folyamatosan nő az eltartottsági ráta. Kutatók szerint a 2030 és 2060 közötti időszakban érheti el a legkritikusabb szintet az időskori függőségi ráta növekedése. Egyes becslések szerint ez a mutató ebben a 30 évben csaknem 20 százalékponttal emelkedhet Magyarországon.
Az elöregedés számos gazdasági, társadalmi és egészségügyi problémát von maga után az Európai Unióban és azon belül Magyarországon. Az egyik ilyen megoldatlan probléma, hogy egyre több idős él egyedül, ami anyagi és egészségi szempontból is rendkívül hátrányos, ráadásul az idősebb korosztály tagjai egyre nagyobb számban szegényednek el.