Ha egy ország amerikai fegyvereket akar vásárolni – függetlenül attól, hogy szövetséges országról van-e szó –, ahhoz a washingtoni kormányzatnak is hozzá kell járulnia. Egészen pontosan a külügyminisztériumnak, a védelmi minisztériumnak, valamint a kongresszusnak a közreműködésére, támogatására van szükség – ismertette a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa.
A folyamat során a külügyminisztérium tájékoztatja a kongresszus illetékes bizottságait, jellemzően a szenátus és a képviselőház külügyi bizottságát a fegyvervásárlási igényről, amik aztán megvitatják, hogy az adott ország esetében fennáll-e bármilyen akadálya annak, hogy az adás-vétel létrejöjjön. Természetesen megtilthatják, de nem ez a jellemző – tette hozzá Csizmazia Gábor.
Az egyes szenátorok vagy képviselők viszont csak javaslatokat tehetnek arról, hogy bizonyos fegyverrendszerek eladását feltételekhez kössék. A szakértő megjegyezte: nyílt levelet nem egy szenátor, képviselő, hanem azok egy csoportja szokott megfogalmazni hivatalosan az amerikai elnöknek. Amennyiben egy beszerzést ellenző vélemény nem talál támogatókra, elképzelhető, hogy az adott szenátor kiszivárogtassa az álláspontját a nyilvánosságba, de
ha valóban hatást kíván gyakorolni a szövetségi állam végrehajtó ágára, célszerűbb ezt zárt ajtók mögött jelezni
– tette hozzá. (Vagy az említett nyílt levél formájában, de ahhoz több szenátori aláírás szükséges.)
A The Washington Post számolt be nemrég arról, hogy az amerikai szenátus külügyi bizottságának egy republikánus tagja blokkolta Magyarország fegyverbeszerzését. A Honvédelmi Minisztérium erre reagálandó szerda délután azt közölte, hogy az előző kormányzati ciklusban a beszerzésekért felelős kormánybiztos levélben kért információt a HIMARS-rakétarendszerekre vonatkozóan, 2022. márciusi határidővel. „Erre válasz az amerikai féltől nem érkezett, a tárca az ügyet ezzel lezártnak tekintette. A Honvédelmi Minisztériumnak nem áll szándékában HIMARS-rakétarendszert vásárolni” – írták.