„Mind nagyobb számú és többféle közlekedési módnak kell osztoznia ugyanazon, vagy inkább egyre csökkenő közlekedésre szolgáló felületen. A Magyar Autóklub a különböző közlekedési eszközök és módok tekintetében békés együttélés, együttműködés párti” – mondta Hatala József nyugalmazott rendőr altábornagy, a Magyar Autóklub elnöke.
A kozlekedestudomany.kti.hu oldalnak adott interjúban kitért a Lánchíd ügyére is. „Nem mindig akkor veszít csatát az ember, amikor látszólag alul maradt egy döntés során. Budapesten találkozunk csak komoly meg nem értéssel, amit mi arra vezetünk vissza, hogy a főváros részben a kerékpáros lobbi – ami nem azonos a budapesti kerékpárosok széles táborával – részben egy, magukat zöldekként láttató csoport foglyává vált" – jelentette ki az elnök, és hozzátette, egy közel 2000 éve fejlődő-formálódó város kialakult működési rendjébe nem lehet és nem is szabad egyik pillanatról a másikra meggondolatlanul beleavatkozni, mert annak beláthatatlan következményei lehetnek.
A Lánchíd autómentesítéséről szólva Hatala József három tényre hívta fel a figyelmet. Egyfelől, hogy
a Lánchídból soha nem lesz budapesti Károly-híd,
még ha sokan úgy is tekintenek rá, mert a kialakítása olyan, hogy csak a járdákról, azoknak is csak bizonyos részeiről kínál vonzó panorámát, de onnan is csak Budapest Duna-parti területeinek északi vagy déli területeire. Olyan kilátás, mint amilyen a Károly-hídról nyílik Prága belvárosára, soha nem lesz a Lánchídról, mert azt lehetetlenné teszi maga a hídszerkezet. És ez akkor is így lenne, ha tisztán gyalogos híddá alakítanák, azaz még a közösségi közlekedést is letiltanák róla, de ilyen tervekről nem tudni.
„Nemcsak emiatt nem szabadna azonban lezárni az autósok elől Széchenyi ma már napi 27.700 járműegység áteresztő képességű hídját. Már Podmaniczky Frigyes idején a Budapesti Közmunkák Tanácsa kijelölte annak a három budapesti hídnak a helyét, amelyeket feltétlen meg kell építeni a város stabil és folyamatos működtethetősége érdekében" – jegyezte meg Hatala József.
Hatala József felhívta a figyelmet arra is, hogy az észak-déli tengely mentén 28 kilométer kiterjedésű Budapest hídjai egy 8 kilométeres zónán belül vannak. Ebbe a zónába mindenképpen be kell hajtania annak, aki át akar kelni a Dunán. És ezek a hidak már ma is erősen megterheltek. Épp a kis számú és egy szűk sávba koncentrált hidak miatt nagy az átmenő forgalom a városban. Mert, aki át akar kelni a Dunán, annak a belváros széléig minimum be kell autóznia.
És van még egy súlyos érv a hídépítések és a Lánchíd le nem zárása mellett. „A szakemberek szerint műszaki okok miatt már nem halogatható sokáig a Petőfi , majd közvetlen utána, és remélhetőleg nem vele egy időben az Árpád híd felújítása – mondta Hatala József. – Amostani előrejelzések is 2,5-2,5 évet jósolnak a két híd felújításának.
Biztos vagyok, hogy a főváros közlekedése nem bírja ki, hogy egyszerre két híd is zárva legyen.
A Lánchíd és a Petőfi híd együtt mintegy 100 ezer járműegység átkelését biztosítja a Dunán naponta."
A Magyar Autóklub elnöke szerint délen a Galvani és az Albertfalvai, északon az Aquincumi-híd megépítése már egyre kevésbé halogatható. Emellett még több Duna-hídra is szükség lenne, ahogy arra is, mondta, hogy a jelenleg a semmiből semmibe vezető Pentele-híd jelentős kapacitását ténylegesen ki is használják az M8 és az M5 összekapcsolásával. Ennek a kedvező hatását Budapest és agglomerációjának a közlekedése is megérezné. Nem kellene a nyugat-délkeleti tranzitnak eljönnie a fővárosig, de még csak az agglomerációig sem.