A május 1-je és május 21-e közötti időszakban mintegy 62 milliméter, vagyis körülbelül 5760 millió köbméter csapadék hullott az országban, 21 milliméterre meghaladva az előző év időszakos éghajlati átlagát. Vagyis sokkal jobban állunk csapadékkal, mint az emlékezetesen nagyon aszályos múlt esztendőben – emelte ki Siklós Gabriella.
Mindezek ellenére még mindig fennáll némi hiány a talajvízszintekben – tette hozzá a szakember. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság Magyarország területének körülbelül kétharmadán üzemeltet úgynevezett talajvíz monitoring hálózatot. Ennek mutatói alapján – területi átlagban – az említett május 1-21. közötti időszakban
7 centimétert emelkedett a talajvízszint, ami azt is jól szemlélteti, hogy a talajnak mennyire fajsúlyos a szerepe a vízvisszatartásban
– jegyezte meg a szóvivő.
Az OVF az elmúlt időszakban mintegy 6 milliárd forintos beruházás keretében fejlesztette a belvízelvezetést és a vízvisszatartást. Siklós Gabriella ezzel kapcsolatban emlékeztetett, hogy az ország földrajzi adottságai miatt egészen mások a lehetőségek a Dunától keletre, mint maga a folyó mentén, ahol nemrégiben is levonult egy árhullám.
Ami a jobb adottságokkal bíró Tisztát illeti, rengeteg beavatkozást történt a folyó vízgyűjtő területen, illetve két vízlépcső – Tiszalök, Kisköre (Tisza-tó) – is épült már a magyarországi szakaszon, amik segítségével a mederben lehet tározni az érkező vizeket. Emellett a duzzasztók, a Keleti- és Nyugati-főcsatorna és a Hortobágy-Berettyó is hozzájárul a többi, kisebb csatornarendszer vízellátáshoz az egész Alföld területén – tettet hozzá. „Ezeken keresztül van lehetőségünk eljuttatni az öntözéshez szükséges vizet a mezőgazdasági területekre. De ugyanez igaz a Körösökön megépült duzzasztóművekre is” – ismertette az OVF munkatársa.
A Duna esetében viszont nincs ennyi lehetőség a vízvisszatartásra; sem a mederben, sem pedig az ártéren, miután egészen mások az adottságai, mint a Tiszának. A folyam jóval nagyobb „vízhozamát nehéz visszatartani amiatt, hogy a folyó mentén folytatott mezőgazdasági és vízgazdálkodási használat, valamint a természetvédelmi tényezők nem teszik lehetővé nagyobb terület tározási hasznosítását” – magyarázta a szóvivő.
Bár Siklós Gabriella megfogalmazása szerint nincs élő ember, aki most pontosan meg tudná mondani, hogy milyen nyár vár ránk, de az egészen biztos, hogy jóval ideálisabb vízállásokkal, illetve mederteltséggel indulunk mind a Balaton és a Velencei-tó, mind pedig a folyóink esetében, mint egy évvel ezelőtt. Ugyanakkor, ha ezt a városi ember annyira nem is szereti hallani, a csapadéknak még bőven van helye – jegyezte meg.