Az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának három napra Budapestre látogató delegációja felszólította a magyar kormányt, hogy felelőségteljesebben ossza el az európai uniós forrásokat, ne "felülről lefelé", hanem az érintettek bevonásával hozzon döntéseket, hajtsa végre a pénzek felszabadításához szükséges feltételeket - mondta Monika Hohlmeier, az EP hattagú delegációjának vezetője budapesti sajtótájékoztatóján.
Kiemelte: 28 milliárd euró, azaz 10 ezer milliárd forint sorsa múlik azon, hogy teljesül-e érdemben a korábban megfogalmazott úgynevezett 27 "szupermérföldkő" és a hozzá tartozó 17 korrekció. Úgy fogalmazott: az uniós alapok nagy lehetőséget rejtenek az ország számára, ugyanakkor vannak fenntartásaik, hogy tényleg a magyar polgárok és a vállalkozók a haszonélvezői azoknak.
Orban’s office in the Hungarian Parliament.
— Daniel Freund (@daniel_freund) May 16, 2023
Knock, Knock.
Who’s there?
Budgetary Control. pic.twitter.com/azBiA3fb8g
Az EP közleménye felidézte, tárgyaltak a kormány képviselőivel, számvevőszéki és adóigazgatási szervekkel, az ellenzék tagjaival, helyi és területi önkormányzatokkal, vállalatokkal, a civil társadalom és a sajtó képviselőivel.
Monika Hohlmeier kitért a látogatás során tapasztalt hiányosságokra, így közbeszerzési kérdésekre, az Állami Számvevőszék működésének hatékonyságával kapcsolatos kérdésekre, egyes vállalatokkal szembeni hátrányos megkülönböztetésre (mint például az egyik napról a másikra hozott törvénymódosítások vagy a megfélemlítő titkosszolgálati vizsgálatok), melyek célja "előkészíteni az utat egy esetleges felvásárláshoz" - olvasható a közleményben.
IM: Brüsszelnek fizetnie kell
Az Igazságügyi Minisztérium is közleményt adott ki a megbeszélésekről. Ebben azt írják, hogy Bóka János, a tárca európai uniós ügyekért felelős államtitkára beszámolt az Európai Bizottsággal való megállapodás keretében tett magyar vállalások és szupermérföldkövek időarányos megvalósulásáról.
A Költségvetési Ellenőrző Bizottság delegációja
több, a kondicionalitási eljáráson és a mérföldköveken túlmutató politikai elvárást is megfogalmazott.
Az Igazságügyi Minisztérium ezeket visszautasította és felhívta a delegáció figyelmét arra, hogy a politikai nyomásgyakorlás az eljárások hitelességét veszélyezteti. "Hazánkban az uniós források jól és jogszerűen hasznosulnak. Ennek garantálására az utóbbi időben Magyarország mintaintézményeket állított fel, melyek egész Európában példaértékűnek számítanak" - írták a közleményben.
Hozzátették: azzal, hogy az Országgyűlés május elején elfogadta az igazságügyi törvénycsomagot, Magyarország az igazságszolgáltatással kapcsolatos vállalásait is teljesítette. Ezért Brüsszelnek ki kell fizetnie a magyar embereknek járó forrásokat.
az utóbbi időben Magyarország mintaintézményeket állított fel, melyek egész Európában példaértékűnek számítanak"
– írták a közleményben.
Brüsszel politikai nyomásgyakorlásának részeként értékelte az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának budapesti látogatását Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője szintén budapesti sajtótájékoztatóján. Azt is kiemelte: a testület nem felettes szerve Magyarországnak, így "nem oszt, nem szoroz" mit csinál.
Azt mondta: a bizottság az EU-ban példátlan módon 2010 óta már harmadik alkalommal vizsgálódott Budapesten, és most is a politikai nyomásgyakorlás fokozása érdekében jöttek, hogy Magyarországot bele lehessen kényszeríteni, "préselni" az ukrajnai háborúba.
Kijelentette: "mi azt mondjuk: no war, no migration, no gender. Ebből nem vagyunk hajlandóak engedni".
(A nyitóképen: Monika Hohlmeier, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága delegációjának vezetője (b2), valamint Petri Sarvamaa (j2), Lara Wolters (b) és Daniel Freund (j), a delegáció tagjai a bizottság Budapesten tett látogatása zárásaként tartott sajtótájékoztatón az Európai Parlament Kapcsolattartó Irodájában 2023. május 17-én.)