A napokban összesen 5000 hektáron, a Duna és a Tisza mentén, a Tisza-tónál, valamint Sopron és Csorna környékén végeznek erre a célra kifejlesztett fehérjekészítménnyel biológiai szúnyoggyérítést a szakemberek.
Mukics Dániel tűzoltó alezredes elmondása szerint ez a fajta módszer kevésbé látványos, általában lakott területektől távolabb, a szúnyoglárvák élőhelyén zajlik, ami során különféle termesztés vizekbe juttatnak be folyadék vagy granulátum alapanyagú készítményt.
„Ez lényegében egy természetes fehérje, ami
csak és kizárólag a csípőszúnyogok lárváit pusztítja el,
minden más élőlényre – legyen az állat vagy növény – teljesen ártalmatlan” – húzta alá.
A biológiai készítményt leggyakrabban folyadék formában alkalmazzák; nagyobb vízfelületek esetében repülőről, kisebb vizeknél autóról és csónakból, a járművel nehezen megközelíthető helyeken pedig akár háti permetezővel is kijuttathatják a kívánt helyre. A szóvivő hozzátette: a biológiai készítmény granulátum formában is rendelkezésre áll, hatóanyaga pedig pontosan ugyanaz, mint a folyadék anyagúnak.
A granulátumot jellemzően tavasz közepétől használják a szakemberek a növényzettel sűrűn borított területeken – például átéri erdőkben –, amikor a fáknak és a cserjéknek már kifejlődött a lombozata, a kis mennyiségben repülőről kijuttatott folyadék ugyanis fennakadna ezek levelein, így nem jutna el a vízbe.
A szúnyogok fejlődését az időjárás befolyásolja a legjobban:
csapadékos és meleg időben akár két hét alatt kialakulhat egy komolyabb szúnyogártalom
– hívta fel a figyelmet az OKF munkatársa –, emiatt aztán csak egy-másfél héttel előre lehet tervezni. A katasztrófavédelem munkáját biológusok segítik, folyamatosan elemezve, hogy mekkora számban és milyen fejlettségi állapotban vannak jelen a szúnyogok, és ez alapján határozzák meg a központi gyérítést minden héten változó programját.
Mukics Dániel érdeklődésünkre azt is elárulta, hogy Magyarországon több mit félszáz csípőszúnyogfaj ismert, de ebből csupán néhány faj az, ami az embert is megtámadja. Viszont utóbbiak közül
sok nem ártérterületeken fejlődik, hanem magántelkeken,
kerti vödrökben, hordókban, gumiabroncsokban megálló vizekben, akár már egy-két deciliterben is. Miután pedig a biológiai gyérítés nem tud kiterjedni magántelkekre, nagyon fontos lenne, hogy egy-egy nagyobb eső után a kerti tárgyakban megálló vizeket öntsük ki, ezzel is hozzájárulva a központi szúnyoggyérítés sikeréhez – fogalmazott a szóvivő.