Kína energiaösszetétele széles portfóliójú, amely teljesen különbözik az európai vagy az amerikai energiamixtől. Tavaly Kínában a felhasznált energia közel 65 százalékáért feleltek a fosszilis energiahordozók, melyek közül különösképp kiemelkedik a szén. A megújuló energiaforrások részaránya a villamosenergia-termelésben egyre nagyobb mértékben képviseli magát, amelyet elsődlegesen a vízenergia hajt.
Li Kecsiang előző miniszterelnök nemrégiben tett pekingi nyilatkozata szerint a szén továbbra is elsődleges energiaforrás marad az ország számára, ugyanakkor kiemelt fontosságot kapnak a szén-dioxid-mentes beruházások, amelyeket várhatóan a nap- és szélenergia projektek hajtanak a közeljövőben - áll az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében.
Kína mintegy 12 milliárd tonna szén-dioxid-kibocsátásért felel évente, amely a világ kibocsátásának közel egyharmada, ezáltal a világ legnagyobb kibocsátója az üvegházhatású gáznak.
Az Enerdata tavaly kiadott éves jelentésében látható, hogy a kínai szénfelhasználás elérte az ötmillió gigawattóra energiatermelést, amely 60 százalékban felelt a Kínában felhasznált energiamennyiségért. Ugyanakkor az EIA – az Egyesült Államok Energiainformációs Ügynöksége – 2021-ben kiadott jelentése bemutatta, hogy a szénfelhasználás közel kétszer annyi káros anyag kibocsátással jár, mint a gázfelhasználás, amely alátámasztja kínai vezető szerepet az üvegházhatású gázok kibocsátásában.
A kínai Országos Népi Kongresszus által nemrégiben közzétett jelentésből kiderült, hogy
Kína jelenleg a világ széntermelésének több mint felét előállító és elégető országa,
miközben a hatékonyabb fogyasztást és a jövőben korszerűbb technikák alkalmazását tűzte ki célul.
Ezeknek az eléréshez hozzájárul, hogy a Kínai Energia Portál számításai szerint a megújuló energiaforrások 5 százalékponttal növekedtek az elmúlt 10 év során, így a kínai energiatermelés több mint 25 százalékáért felelnek. A legnagyobb kitettséggel a vízenergia rendelkezik, amely a megújuló energiaforrások portfóliójának több mint felét adja. Azonban az elmúlt 10 évet tekintve a szél- és napenergia, illetve a biomassza energiatermelése közel tízszeresére növekedett, amely mutatja a kínai kormány elköteleződését a megújuló energiaforrások bővítésében.
Részben a vízenergiának köszönhető, hogy a Bloomberg számításai szerint az elmúlt 10 év során Kína dominálta a tiszta energiába fektetett beruházások globális mértékét, amely a 2021-ben elérte a 266 milliárd dollárt. A közeljövőben várhatóan szélesedik a megújuló energiaforrások portfóliója és hasonlóan a szél- és napenergia, illetve biomassza növekedéséhez, elterjednek a hidrogén és szén-dioxid-leválasztási és tárolási technológiák.
Kínai cél
Kína hosszú távú célja az, hogy 2060-ra szén-dioxid-mentessé váljon. Ez az ambiciózus cél a része Kína azon ígéretének, hogy 2030-ra eléri a szén-dioxid-kibocsátás csúcsát és 2060-ra szén-dioxid-semlegességet ér el.
2006 óta Kína a világ legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátója.
Kína egyedülálló átállása a szénmentes energiatermelésre fontos fejlemény a globális energiaágazat számára.
Magyarország helyzete
Hazánk az Európai Unió tagországaként azt a szén-dioxid-mentesítési célt tűzte ki, hogy 2050-re szén-dioxid-semlegességet érjen el. Ennek részeként kötelezettséget vállalt, hogy 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. A cél eléréséhez a megújuló energiaforrások felhasználásának a bruttó végső energiafogyasztáson belül 20 százalékot kell, hogy elérjenek a jelenlegi 14 százalékos szinthez képest.
Azonban a megújuló energiaforrások mellett a magyar kormány az energiahatékonysági intézkedésekbe is befektet, hogy csökkentse az ország energiafogyasztását. Magyarország vizsgálja a szén-dioxid-leválasztási és -tárolási (CCS) technológiákban rejlő lehetőségeket is, hogy segítsen csökkenteni a nehéziparból származó kibocsátásokat. Ezt támasztja alá a Mátrai Erőmű – hazánk második legnagyobb villamosenergia-termelő egysége -, amely a következő tíz év során 5 pilléres modernizáción esik keresztül.