A mintegy 5578 ügyben eljárt jogi segítségnyújtóknak tavaly 253 millió forintot fizetett ki a magyar állam. A 2004 áprilisa óta tartó működésük az állam 170 ezer ügyben, összesen 3,703 milliárd forintot utalt a munkájukért – tudta meg a Napi.hu az Igazságügyi Minisztériumtól.
A jogi segítségnyújtók – akiket a köznyelvben csak a nép ügyvédeinek neveznek – a szociálisan hátrányos helyzetben lévőknek adnak jogi tanácsot és eljárási jogi képviseletet, peres és peren kívüli ügyekben egyaránt. A peren kívüli segítségnyújtás minden olyan vitás ügyben nyújtható, amiből később per lehetne.
Leggyakrabban kereseti kérelem megszerkesztéséhez kérnek segítséget, vagy válaszolni kell a végrehajtónak, a bíróságnak, amely hiánypótlást kért, valamint ha a fizetési meghagyást kérő formanyomtatást kell kitölteni.
A leggyakoribb pertípusok
Amikor már pereskedésig jutnak az emberek, akkor jellemzően a következő, családjogi ügyekben igénylik a támogatást:
- házasság felbontása,
- házassági vagyonközösség megosztása,
- szülői felügyeleti jog gyakorlása,
- kapcsolattartás,
- gyermektartásdíjjal kapcsolatos perek,
- apaság vélelmének megállapítása iránti per,
- tartási szerződéssel kapcsolatos perek.
A támogatást nem lehet igénybe venni szerződés készítésére (kivéve, ha a szerződést kötő felek közösen kérik a támogatást, és mindegyikük vonatkozásában fennállnak annak a feltételei), ingatlan adásvételi szerződés készítésére, pénzintézeti kölcsön felvételével kapcsolatban, vámügyekben, magánszemély vállalkozási tevékenysége körében.
A portál szerint jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül alanyi jogon jogosult a támogatásra:
- aki aktív korúak ellátására jogosult, vagy aktív korúak ellátásában részesülő közeli hozzátartozójával él közös háztartásban,
- akinek a közgyógyellátásra, vagy, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát megállapították,
- aki a családjában olyan gyermeket gondoz, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult,
- az átmeneti szállást igénybe vevő hajléktalan személyek.
- Szintén jogosult a támogatásra az a jövedelmi, vagyoni viszonyai alapján rászoruló
- akinél a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegét,
- egyedülálló személy esetében, ha a havi nettó jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 150 százalékát,
- kiről külön eljárásban megállapították, hogy bűncselekmény áldozata és jövedelme nem haladja meg a 377 380 forintot.