Az újonnan megjelenő fajok az őshonos élőlények versenytársai vagy ragadozói lehetnek, új betegségeket vagy parazitákat terjeszthetnek, átalakíthatják az adott terület élőlényközösségeit.
"Olyan idegenhonos fajok vannak, amelyeknek már régen lezajlott az inváziója, gyakorlatilag már együtt élünk velük, ez jellemzi a fajok a többségét" – mondta el az InfoRádióban Erős Tibor, a filmet készítő Balatoni Limnológiai Kutatóintézet igazgatója.
Vannak ugyanakkor olyan balatoni fajok is, melyek inváziója az elmúlt években zajlott: Erős Tibor példája szerint ilyen volt az amurgéb, valamint a fekete törpeharcsa.
"Az amurgéb Távol-Keletről származik, 1997-ben mutatták ki először a Tisza vízgyűjtőjéről, a Balaton vízgyűjtőjén pedig 2008-ban találtuk meg először a Marótvölgyi vízfolyásban. 2008 óta pedig szépen terjed a déli befolyókban és
sajnos Magyarországon az egyik legproblémásabb inváziós faj, mert egy őshonos, endemikus fajunknak, a lápi pócnak az állományát veszélyezteti jelentős mértékben"
– árulta el a szakértő. Az amurgéb nemcsak fogyasztja a lápi pócok ivadékait, de verseng is a fajjal az élőhelyért és a táplálékért, nagyon agresszív inváziós fajként.
Állatok mellett növények is jelen vannak a Balaton környékén inváziós fajként: ezek annyira elszaporodhatnak, hogy egy-egy domináns inváziós növény- vagy állatfaj uralhatja a teljes parti közösséget.
"Vannak olyan makroszkopikus, gerinctelen rákfajok, amelyek már teljesen kiszorították innen az őshonos rákokat: úgymond beépültek a közösségbe" – mondta Erős Tibor, figyelmeztetve arra a veszélyre, hogy egyes fajok eltűnhetnek vagy akár már el is tűntek az invazív fajok hatására. Már most akadnak olyan fajok, amelyeket a befolyókban még megtalálhatunk, de egyébként kiszorították őket a tóból az inváziós fajok.
Az idegenhonos fajok további terjedésével kapcsolatosan a limnológiai intézet igazgatója elmondta: fontos lehet a csónakok tisztán tartása mellett az is, hogy ha a horgászok ilyen fajokkal csaliznak, azokat ne dobják vissza a vízbe.
"Aligátorteknőst vagy bármi más házi kedvencet, ami nem őshonos, sem lenne szabad a vízbe bebocsátani" – tette hozzá Erős Tibor.