A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai integrációért felelős új szerb miniszterrel, Tanja Misceviccsel közösen tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború és az arra válaszul elrendelt szankciók miatt a kontinens súlyos biztonsági, gazdasági és energiaellátási krízissel szembesül.
Aláhúzta: ezért is lenne fontos, hogy mielőbb véget érjen a fegyveres konfliktus, de van olyan módszer, amely segíthetne az Európai Uniónak a helyzet javításában még a mostani nehéz körülmények között is, ez pedig a bővítési folyamat felgyorsítása.
"A nyugat-balkáni térség integrációja nem csak Magyarország nemzetbiztonsági és nemzetgazdasági érdeke, hanem európai érdek is. És azt gondoljuk, hogy
a mostani válság egyfajta lehetőséget is biztosít arra, hogy az európai integrációs folyamatot felgyorsítsuk"
- tette hozzá.
Majd rámutatott, hogy Szerbia felvétele a régió legnagyobb államaként kulcsfontosságú lenne, ezért a közösségnek meg kellene nyitnia mind a tizenhárom olyan csatlakozási fejezetet, amelynek esetében ez eddig nem történt meg.
Márpedig - mint kiemelte - Szerbia hozzáadna az Európai Unió fizikai, gazdasági és energiaellátási biztonságához, amit Magyarország példája is bizonyít.
"Ha Szerbia nem lenne megbízható tranzitország a földgázszállítás tekintetében, akkor Magyarország nagyon nagy bajban lenne" - fogalmazott.
"Minél szorosabb az együttműködés Szerbiával, minél szorosabban együttműködünk a migráció elleni küzdelemben, minél szorosabb a gazdasági együttműködésünk, minél szorosabb az energiaellátás terén folytatott együttműködésünk, Magyarország annál jobb helyzetben van" - összegzett.