Alsó hangon mintegy 14 ezer, NOKS munkatársat kellene még alkalmazni a hazai köznevelési intézményekben ahhoz, hogy legalább a hatályos jogszabályi előírásoknak megfeleljen a pedagógusok munkáját segítő, illetve az intézmények működését biztosító dolgozók száma – derült ki a Budapest Intézet elemzéséből.
A Népszava.hu azt írta, jelenleg mintegy 36 ezer teljes állásban, és körülbelül háromezer félállásban vagy szerződéssel foglalkoztatott, NOKS státuszú munkavállaló – például pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, titkár, dajka, könyvtáros, rendszergazda, takarító – dolgozik a köznevelésben. Ez a szám lényegesen alulmarad a vonatkozó rendeletben előírtakhoz képest, a fenti munkakörökbe tartozó feladatokat pedig sok esetben feltételezhetően az amúgy is túlterhelt pedagógusok látják el.
Az oktatás-nevelés szempontjából különösen a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek hiánya okoz gondot.
Ennek több tízezer tanulási nehézségekkel vagy zavarokkal küzdő, sajátos nevelési igényű (SNI-s) és hátrányos helyzetű diák láthatja kárát. A KSH szerint ráadásul az SNI-s tanulók létszáma évről évre növekszik, a 2022/2023-as tanévre számuk 102,2 ezerre emelkedett.
A Budapest Intézet elemzése szerint a betöltetlenül maradó állások oka, hogy a bértáblában szereplő bérek alacsonyabbak annál, ami garantálhatná, hogy az állások zömére legyen kvalifikált jelentkező. A Pedagógusok Sztrájkbizottságát alkotó Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) évek óta küzd az oktatásban dolgozók bérrendezéséért, nemcsak a pedagógusok, hanem a NOKS-os dolgozók esetében is.
Például egy heti 40 órát dolgozó, szakképzett pedagógiai asszisztens a garantált bérminimumot, vagyis jelenleg nettó 197 ezer forintot kap havonta.
A szakszervezetek követelései között az szerepel, hogy az ő fizetésük emelkedjen legalább a garantált bérminimum 130 százalékára.
A PSZ alelnöke, Totyik Tamás azt mondta, a pedagógiai asszisztensek részt vesznek a gyermekfelügyeletben, adminisztrációs feladatokban, programok szervezésében és lebonyolításban, ami nagy segítséget jelenthet a pedagógusoknak. "Különösen a szegényebb régiókban, ahol magas a hátrányos helyzetű gyerekek aránya, a felzárkóztató munkában, támogatásban is sokat segíthetnek" – mondta.
Totyik Tamás szerint a köznevelési intézményekben sokszor annál is több segítő munkatársra lenne szükség, mint amennyit a jogszabályok előírnak: a rendelet szerint például egy általános iskolában 250 diákonként kell alkalmazni egy pedagógiai asszisztenst, ami egy hátrányos helyzetű településen kevés.