„2021 és 2024 közötti időszakra van bérpolitikai megállapodás, amely átfogja a főváros intézményeit, cégeit. Ez meghatározza az alapjait annak, hogy miből kell kiindulni és miből tudunk kiindulni. Ez viszonylag egyszerű képlet: a minimálbér és a garantált bérminimum idei emelkedésének számtani átlaga plusz 1 százalékos mértékű, azaz most 15+1 százalékos mértékű átlagos egy főre jutó bértömegfejlesztés van a bérmegállapodásban” – mondta a főpolgármester-helyettes az InfoRádióban.
Ezt rögzítették az elmúlt napokban a szakszervezetekkel, és ennek megfelelően megkezdődtek a helyi bértárgyalások,
a cél az, hogy a januári fizetésekben, amelyeket ugye február elején fizetnek, már benne legyen az emelés.
A tavalyi tapasztalatok azt mondatják vele, hogy nem fognak elhúzódni ezek a helyi, differenciálásról szóló tárgyalások.
Az a 16 százalékos emelés 15 milliárdnál is nagyobb terhet ró Budapest büdzséjére, ehhez jön még azoknak a szervezeteknek az emelése, amelyek saját forrásból gazdálkodják ezt ki, így együtt már
20 milliárdot tesz ki az emelés összege 2023-ban
– szögezte le Kiss Ambrus.
„Az egész idei évnek az a kérdése, hogy van-e fedezet bármire is. Itt a legnagyobb kérdés valójában az, hogy hogyan alakulnak az energiaárak 2023-ban” – hívta fel a figyelmet. Mivel ez megjósolhatatlan, nem lehet tudni, mire lehet számítani: „az biztos, hogy nem stabil lábakon áll a költségvetés”.
Másfelől viszont a béremelések elmaradásával nőtt volna a munkaerőhiány a közszolgáltató cégeknél, egy idő után ennek látványos hatása lett volna a szolgáltatások minőségére – elemezte, hova vezetett volna a másik út. „Ez nem járható” – vont konklúziót.
Kiss Ambrus bízik benne, hogy nem lesznek sztrájkok, illetve sztrájkfenyegetések. A budapesti közművek hulladékszállítási divíziójánál már meg is kötötték a megállapodást – mondta.
Az inflációs környezet rányomja a bélyegét a budapesti közszolgáltatásokban dolgozók hangulatára is, de igyekeztek korrekt munkáltatók lenni. Tavaly 15 százalékos átlagos bérfejlesztés volt plusz bruttó 200 ezer forintos rezsitámogatás, ami átlagosan 3,55 százalékos további béremelést jelentett – tette hozzá. Ez így reálkereset-emelkedést jelentett – legalábbis a főváros által ismert inflációs adatok szerint –, Kiss Ambrus bízik benne, hogy az idén sem lesz reálkeresetcsökkenés, „de erről az inflációról nyilván a főváros kevéssé tehet”.