Nyitókép: Tom Merton/Getty Images

A téli náthát gyakorta nem is vírus okozza

Infostart / InfoRádió - Imre Júlia
2023. január 8. 14:38
Hanem a poratka. A fűtési időszak szárazabb levegője miatt ugyanis jobban megtapadnak az apró élőlények a lakásban lévő textileken. Kraxner Helga, a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika adjunktusa szerint akut panaszok esetén mindenképp szükséges fül-orr-gégészeti vizsgálatra menni, hogy kizárjuk a lehetséges anatómiai eltéréseket.

Bár a betegség közismert neve házipor-allergia, de a tünetek kiváltója mégsem a lakásokban megtalálható por, hanem egy apró élőlény, a poratka, annak is az ürüléke. A fűtési időszakban a szárazabb levegő miatt a textileken – padlószőnyegen, takarókon, függönyökön, plüssállatokon – jobban megtapadnak ennek széttöredezett szemcséi, majd időről időre a levegőbe jutva belélegzés útján okozzák az allergiás tüneteket. Az atkák az emberi testről levált hámsejtekkel táplálkoznak, ezért leginkább az ágyban telepszenek meg – ismertette Kraxner Helga.

A szakember elmondása szerint teljesen nem lehet atkamentessé tenni a lakásokat, de a számukat drasztikusan csökkenteni lehet alapos takarítással, nedves portörléssel. Fontos, hogy hepafilteres porszívót használjanak az arra érzékenyek, mert a nem megfelelő szűrővel rendelkező háztartási gépek visszaengedik az allergéneket a levegőbe. A házipor-allergiás embereknek érdemes a lakásukban minél kevesebb porfogó tárgyat tartaniuk, és fontos, hogy mosható textilanyagokat használjanak, a levegőt pedig ne fűtsék fel túl melegre – hívta fel a figyelmet a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika adjunktusa.

Magyarországon az allergiások kisebb része szenved porallergiában, a betegség sok esetben azonban nem derül ki, hiszen egy krónikus orrdugulással nem mindenki keresi fel az orvost. „Pedig a kellemetlen tünetek miatt

érdemes minél hamarabb először háziorvoshoz, majd fül-orr-gégészhez fordulni.

Fül-orr-gégészeti vizsgálat során derülhet fény arra, hogy fertőzéses, allergiás vagy egyéb eredetű problémáról (például orrsövényferdülés, orrkagyló-megnagyobbodás, gyerekeknél nagy orrmandula), esetleg ezek kombinációjáról van-e szó” – hangsúlyozta Kraxner Helga.

Allergiavizsgálatra pedig abban az esetben kerül sor, ha a részletes kórtörténet és a fizikális vizsgálat alapján az allergiás nátha gyanúja felmerül. Az adjunktus hozzátette: a hatékony terápia kialakítása csak ezután kezdődhet, első körben életmódbeli tanácsokkal, tüneti kezeléssel, ami antihisztamin-készítmények, súlyosabb esetben allergia elleni orrspay, ritkán szemcsepp használatából áll. Oki kezelésként szóba jöhet immunterápia is.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Téli nátha okai - Kraxner Helga
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást