2024-től változik a felsőoktatási felvételi rendszere is, a szándék az, hogy nagyobb szabadságot, mozgásteret kapjanak az egyetemek. Megmarad az ötszáz pontos rendszer, de száz pontról az egyetemek dönthetnek.
Takáts Előd elmondta, átalakul a Budapesti Corvinus Egyetemen is a felvételi pontszámítás. Egyrészt erősebben fogják értékelni a nyelvvizsgákat, különösen azokon a szakokon, ahol ez alapvetés, másrészt az esélyegyenlőség területén is szeretnének nagyságrendet előrelépni. Ezért elindított az egyetem egy saját esélyegyenlőségi programot. Az Illyés Gyula programban hátrányos helyzetű diákok kapnak lehetőséget a tanulásra, a felzárkózásra. A rektor példaként említette, hogy van a támogatott diákok között olyan, akinek a családjában még nincs felsőfokú végzettségű, van, aki egy kis faluban él, roma származású, és 17 évesen eltartja a családját is, de van köztük kárpátaljai menekült lány is.
A programban érettségi előtt és után is be lehet kerülni, utóbbi esetben a megismételt érettségire készítik fel a diákokat, hogy magasabb. pontszámmal jobb egyetemre vegyék fel őket, azaz nem feltétlenül kell a Corvinusra jelentkezniük.
"Az a jövő, az az elitképzés, amit a Corvinus Egyetem kínál, akkor is elérhető, ha valaki hátrányos helyzetű, mert nekünk nem az a célunk, hogy a jelenlegi elit gyerekeit tanítsuk.
Nekünk az a célunk, hogy a jövő elitjét képezzük,
és a jövő elitjében van, aki a felső-középosztályból származik, van, aki a középosztályból származik és van, aki hátrányos helyzetű, és nekünk az a feladatunk, hogy kinyújtsuk a kezünket és segítsünk" – mondta Takáts Előd, és hozzátette, ennek érdekében a felvételin plusz 100 pontot adnak 2024-től az Illyés Gyula Programban részt vevőknek.
Tízből hat kormánytag corvinusos volt
A Budapesti Corvinus Egyetem rektora szerint fontos, hogy folyamatosan építhető tudást adjanak és a változásokhoz igazodjanak a felsőoktatási intézmények, mert azt nagyon nehéz modellezni, hogy 5-10-15 év múlva mik is lesznek pontosan a munkaerőpiac elvárásai.
Takáts Előd kiemelte, az egyetemeknek az is a feladatuk, hogy pontosan felmérjék, milyen típusú szaktudásra van szükség, és azt próbálják a hallgatóknak nyújtani, de a Corvinuson mégis más utat választottak.
"A mi krédónk a Corvinus Egyetemen, hogy olyan alapképességet nyújtunk a hallgatónak, hogy ő tájékozódni fog tudni a közgazdaságtan, a politika, a filozófia, az üzleti élet vagy a társadalomtudományok terén mindazokon a területeken, ahol tanul nálunk, és ahogy változik a világ, ezeket a készségeket folyamatosan hozzá tudja igazítani. Nem tudjuk, hogy tíz év múlva vagy húsz év múlva hogy néz ki a gazdaság, de
azok az oktatási intézmények, amelyek ilyen tág, folyamatosan felértékelődő, folyamatosan építhető tudást adnak, azok vannak előnyben"
– mondta.
Ezt az elképzelést látják viszont a munkaerő-piaci visszajelzésekben is: 30 vagy 40 százalékkal többet keres egy volt corvinusos diák, de ez nem azt jelenti, hogy ő jobban tud egy adott, speciális tevékenységet, hanem azt, hogy neki a hozzáadott értéke és a tanulási képessége folyamatosan jobb, mert ez a különbség nemcsak az elején van meg, hanem hét év múlva is – magyarázta.
"Ha megnézzük most a magyar kabinetet, azt látjuk, hogy tízből hat miniszter corvinusos, és nem azért, mert az egyetem ad egy kapcsolatrendszert, ezt sokan így rosszul érzékelik, hanem okos emberek együtt tanulnak és egy olyan aspirációt építenek ki, ami közpolitikai vagy gazdasági karrierhez vezet" – mondta Takáts Előd.