A magyar túlélők vallomásait a Deportáltakat Gondozó Országos Bizottság rögzítette 1945 és 1946 között. Az ELTE Társadalomtudományi Karán működő Research Center for Computational Social Science "Digital Lens" kutatócsoport most ezeket a jegyzőkönyveket elemzi új, innovatív módszerekkel.
A 2021-ben indított kutatás digitális szövegelemzés módszereivel tárja fel a túlélők által használt nyelv legfontosabb jellemzőit, az üldöztetés és a túlélés topográfiáját, illetve a tipikusan női és férfi nézőpontból lejegyzett tapasztalatokat.
Barna Ildikó, a kutatócsoport társvezetője, szerint a mesterséges intelligenciával támogatott kutatás többek közt rávilágít:
- Melyek a zsidó holokauszttúlélők jegyzőkönyvekben használt nyelvezetének főbb jellemzői?
- Találunk-e jelentős eltéréseket a különböző túlélő csoportok között?
- Hogyan viszonyul a túlélők által használt nyelv a korra jellemző közbeszédhez, a korabeli sajtó nyelvezetéhez?
A kutatásban emellett az üldöztetés és a túlélés topográfiájával is foglalkoznak.
Egyebek mellett azt vizsgálja, hogy honnan deportálták a túlélőket, milyen helyeken voltak a holokauszt során, mi jellemezte a felszabadulás utáni időszakot, illetve, milyen útvonalon és hogyan érkeztek vissza Magyarországra.
A tapasztalatok szerint
a férfiak és nők sokszor eltérő nézőpontból ítélik meg a velük történteket, ezért a kutatás külön figyelmet szentel a női és férfi tapasztalatok közötti különbségeknek.
A kutatócsoport november végén mutatta be Jeruzsálemben, a "Challenges In Presenting Holocaust Resources In The Digital Age" című workshopon a projekt honlapját, amelyen a történettudomány és a modernkori történelem iránt érdeklődők látványos, interaktív adatvizualizációk és térképek segítségével ismerhetik meg a kutatás eredményeit, a kapcsolódó publikációkat és előadásokat, illetve betekintést nyerhetnek a kutatás módszertanába is.
Az EVZ Foundation, a European Holocaust Research Infrastructure és Yad Vashem Intézet által rendezett nemzetközi workshop témája a holokauszt forrásainak digitális feldolgozhatósága volt.
A találkozón tartott előadásában Barna Ildikó, az ELTE TáTK egyetemi docense, Szabó Alexandra M., a Brandeis University PhD-hallgatója és Katona Eszter, az ELTE TáTK doktorjelölt tanársegédje a beregszászi gettóból elhurcoltak által bejárt útvonalakat bemutatva árnyalta az alapvetően Auschwitz-központú magyar holokauszt-narratívát. A kutatók digitális térkép segítségével demonstrálták, hogy a deportálások földrajzi útvonalai elemzési eszközként is felhasználhatók a történetírásban.