Az állam 2018. január 1-je óta biztosít anyagi támogatást az első sikeres nyelvvizsga költségeihez, az idegen nyelvből tett, emelt szintű, térítésköteles érettségi vizsga díjához, valamint a nyelvvizsga-honosításhoz.
A VG kikérte a Magyar Államkincstártól (MÁK) a részletes adatokat, amelyekből az derült ki, hogy az első két évben ítélték meg a legtöbb vizsgázónak a támogatást.
- 2018-ban 27 970-en,
- 2019-ben 39 430-an,
- 2020-ban 27 726-an,
- 2021-ben 26 347-en, míg
- 2022. január 1-jétől október 17-ig 22 849-en
kaptak anyagi segítséget.
A támogatás bevezetése óta 144 322 kérelmező jogosultságát ismerte el a MÁK. A 2020-tól, vagyis a koronavírus-járvány első évétől érzékelhető visszaesés mögött szinte bizonyosan az áll, hogy a kormány a pandémia miatti lezárásokra hivatkozva nyelvvizsga-amnesztiát rendelt el, és annak is kiadták a diplomáját – a nyelviskolák nagy bánatára –, akinek nem nem volt papírja az idegennyelv-tudásáról.
Már az Országgyűlés előtt fekszik egy olyan kormányzati törvényjavaslat, amelynek alapján az alapszakos diplomához a jövőben egyáltalán nem lesz kötelező nyelvvizsgát szerezni. Az előterjesztés elfogadása esetén azok a végzősök is megkaphatják az oklevelüket, akik 2021. augusztus 31. után államvizsgáztak, de nem tettek sikeres nyelvvizsgát.
A visszatérítésére jogosultaknak átlagosan 33 209 forintot, a csak a második résznyelvvizsga költségére átlagosan 19 524 forintot, míg a honosítása díjra egységesen 10 ezer forintot folyósított a MÁK, amely ezen adatok alapján arról tájékoztatott, hogy a kérelmezők részére átlagosan 32 877 forintot utalt. Az igénylések 80 százalékában angol, 13 százalékában német nyelvvizsga után történik.
A statisztikai mutatók azt igazolják, hogy
a nyelvvizsgázók számának jelentősen visszaesett:
míg a 2010-es években az angoltudásukról számot adók száma minden évben 80 és 100 ezer között alakult, addig tavaly és az az előtti évben a 70 ezret sem érte el, idén eddig pedig még „csak” 54 ezren vizsgáztak.
A németből nyelvvizsgázók száma megfeleződött – 2013-ban még 28 ezren voltak, tavaly már csak 14 ezren –, de a francia esetében sem sokkal jobb a helyzet. A világnyelvek közül nagyobb stabilitást egyedül a spanyol mutat, amelyből évente nagyságrendileg 1000-1200-an vizsgáznak, és ez 2021-ben is így volt (1047).