Terjedelmes interjút készített az Index Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszterrel, akit elsőként az oktatásügyről, illetve a pedagógusbérek rendezéséről kérdeztek. A tárcavezető úgy kezdte, hogy a kormányon belül hosszú és mély beszélgetések folynak a kérdésről, amivel Pintér Sándor miniszter módszeresen és alaposan foglalkozik. Mivel ő az az oktatásügybe kívülről érkezett, nem lehet elfogultsággal vádolni, a tényeket nézi – jegyezte meg.
Csák János egyetértett, hogy létezik strukturális pedagógushiány, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy sok az apró iskola, ahol kevés a gyerek, vagy akár az olyan gimnázium is, ahol egy évfolyamon csak tizenegynéhány fiatal tanul. De ha megnézzük az egy tanárra jutó tanulók számát, akkor ez a mutató nem romlott, mert a gyerekek száma is csökkent – mondta. Szavai alapján az általános iskolások száma 2015-ben 745 ezer volt, és nagyjából tíz tanuló jutott egy pedagógusra. 2021-re a tanulók száma 726 ezer lett, a pedagógusok száma is csökkent, de maradt a tíz az egyhez arány.
Szerinte a tények másik fele a nemzetközi folyamatokhoz köthető: minden nyugat-európai országban probléma van a tanárok számával és minőségével. Ennek egyik oka az, hogy a tanári munka olyan stresszel jár, mint katonaként az első vonalban harcolni – fogalmazott. Úgy véli, ezért is sok a pályaelhagyó, és ezért jár ki minden tisztelet a pedagógusoknak, akik ezt az oktató-nevelő munkát vállalják. A másik ok, hogy óriási információ- és tudásrobbanás zajlik a világban, és értelmezési vita folyik arról, mit is kellene megtanulniuk a gyerekeknek – folytatta.
A pedagógusbérek rendezését illetően emlékeztetett, hogy a legnagyobb pedagógusbér-emelést az Orbán-kormány hajtotta végre az elmúlt években, ami elkötelezett a béremelés folytatásában a háborús helyzet okozta kiszámíthatatlanság ellenére is, amihez uniós pénzeket kell bevonni. „Néhány hét van hátra ahhoz, hogy megegyezzünk az Európai Unióval, jól haladnak a tárgyalások. A kormányból mindenki többször elmondta, hogy a kormányzat érti a pedagógusok igényét, szeretnénk is a helyzeten javítani, és
már csak néhány hétet kell várni, hogy ez megvalósuljon
– húzta alá.
Azt is megjegyezte, hogy a tüntetők – gyakran baloldali politikusok nyomása alatt –, azt mondják, hogy ezt nem hiszik el. „Ha egymás jóhiszeműségét megkérdőjelezzük, abból racionális, akár éles vita helyett nehezen orvosolható konfliktusok alakulnak ki. A baloldali politikusoknak inkább Brüsszelben kellene lobbizniuk, hogy Magyarország megkapja azokat a forrásokat, amelyek az EU szabályai szerint járnak nekünk” – mondta.
A felvételi rendszer módosításában nagy visszhangot kiváltó lépést illetően, miszerint eltörölték a kötelező nyelvvizsgát, Csák János közölte: a korábbi előírás Európában egyedül Magyarországon élt. „Ez is az 1990 előtti, aufklérista diktatórikus berendezésből eredeztethető maradvány, hogy majd az állam megmondja, mi kell neked. Mindenki követeli az egyetemi autonómiát, hát akkor valóban kezdjük el” – fogalmazott. Mint miniszter, nem akarná megmondani az egyetemeknek, hogy mely nyelveket fogadják el, inkább az egyetemi szenátusokra, valamint a hallgatók és a családok józan ítélőképességére bízná.
Aki takarékoskodik, azt támogatják
Az interjúban az oktatás kérdése mellett szó esett a kulturális életről, illetve annak jelenlegi nehézségeiről is. Kiemelte, hogy – az elszálló rezsiszámlák miatt – nyilván a kulturális intézményekre is ki kell terjednie a takarékoskodásnak, hiszen az államnak, ha másoktól takarékosságot akar kérni, akkor magán kell kezdenie. Azoktól a kulturális és oktatási intézményektől, amik hozzá tartoznak, azt kérték, hogy a gázfogyasztást – köbméterben mérve – csökkentsék 25 százalékkal, és ha ezt megoldják, akkor az árnövekedésből adódó pluszköltségeket az állam valamilyen módon állja. Szerinte ez nagyon jó ajánlat – mondta.
Hogy ezt egy intézmény hogyan valósítja meg, abban a miniszter nem akart központi előírást adni. „Hiszünk a szubszidiaritásban: ahol az információ van, ott legyen a felelősség arra, hogy miképpen oldják meg a feladatot” – fogalmazott a kultúráért és innovációért felelős miniszter, aki beszélt egyebek mellett az egyetemi modellváltásról, a várható családpolitikáról, a kulturális intézmények működésfinanszírozásáról és arról, hogy mi ad neki igazán szabadságot.