Magyarország nem szorul az IMF forrásaira, jelentette ki Varga Mihály - a nap hírei

Infostart
2022. október 15. 20:15
A békét garantálni tudó, elrettentő erejű hadsereg fontosságáról beszélt a kormányfő, Magyarország továbbra sem szorul az IMF forrásaira – mondta Washingtonban a pénzügyminiszter. Ismét az Európai Unió reformját és kibővítését sürgette a német kancellár.

A magyaroknak ütőképes, a békét garantálni tudó, elrettentő erejű hadseregre van szükségük - mondta a miniszterelnök az önkéntes katonai szolgálatot vállalók eskütétele, valamint a Lynx harcjárművek átadása alkalmából tartott ünnepségen. Orbán Viktor úgy fogalmazott: fel kell éleszteni a katonaszellemet, mert az a nép, amely nem képes erre, a jövőben bizonyosan elbukik majd. Hozzátette: az önkéntes szolgálatot vállalók jelentik a hidat a civilek és hadsereg között, mert ők azok a katonák, akikkel a legtöbbet találkoznak az emberek. Decembertől újabb toborzó kampányokat indítanak.

Magyarország már nem tartozik és nem kíván azon országok közé tartozni, amelyek rá vannak szorulva a Nemzetközi Valutalap forrásaira – hangsúlyozta a szervezet és a Világbank őszi közgyűlésén Washingtonban a pénzügyminiszter. Varga Mihály nyilatkozatában kiemelte, hogy az a magyar megoldás, amely 2010 után elindult, hogy a gazdasági visszaesésre nem feltétlenül megszorító lépésekkel, hanem a gazdaság ösztönzésével kell reagálni, egy olyan elem, amely azóta az IMF csomagjában is szerepel. Varga Mihály hangsúlyozta: az IMF 5,7 százalékra javította a magyar gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.

Növelték a termelési kapacitásaikat az állami erdőgazdaságok, emellett továbbra is zajlanak az átcsoportosítások a lakosság igényeinek teljesítéséért. Nagy István agrárminiszter azt közölte: az átcsoportosítással az első ütemben 23 ezer 500 köbméter faanyag kerül a főváros térségébe, valamint az alföldi régiókba. Hozzátette: a tapasztalatok azt mutatják, hogy az igénylők többsége már rendelkezik erre a télre tüzelővel. A miniszter továbbra is a lakosság türelmét kérte azért, hogy elsőként azokat szolgálhassák ki az állami erdőgazdaságok, akiknek a fűtési szezon elején van szüksége a fára.

A főpolgármester szerint Budapest alapvetően jól reagált a válsághelyzetekre és ha túléli 2023-at, akkor a céloknak megfelelően szolidáris, zöld város lehet. Karácsony Gergely a megválasztása óta eltelt 3 év eredményeit értékelte, valamint a feladatokat is kijelölte a következő két évre. A Párbeszéd politikusa úgy fogalmazott: az elmúlt 3 évben a különböző kormányzati döntések 164 milliárd forintot vontak el Budapesttől. Kiemelte, Budapestnek klímasemlegesnek, karbonsemlegesnek és energiafüggetlennek kell lennie. Arról is szólt, hogy az energiaválságra nem megoldás az intézménybezárás. A Fidesz budapesti szervezete úgy reagált: a főváros három éve folyamatosan lejtmenetben van.

Már csak holnap éjfélig lehet online kitölteni a népszámlálási kérdőíveket. Hétfőtől november 20-ig számlálóbiztosok keresik fel azokat a háztartásokat, amelyekből nem érkeztek be interneten a válaszok. A legutóbbi, pénteki összesítés alapján a kötelező népszámlálásban érintett mintegy ötmillió cím 43 százalékáról érkezett már be az interneten kitöltött kérdőív. Vukovich Gabriella, a KSH elnöke korábban az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta: a feldolgozás után tavasszal jelennek meg az első adatok és előreláthatóan jövő őszre lesznek meg a végleges eredmények.

Ismét az Európai Unió reformját és kibővítését sürgette a német kancellár. Olaf Scholz az Európai Szocialisták Pártjának kongresszusán beszélt arról is, hogy fokozatosan ki kellene vezetni az egyhangú döntéshozatal szabályát az uniós külpolitikában és adópolitikában. A német kancellár egy katonai értelemben is erősebb Európai Uniót szorgalmazott. Szerinte a közösség gyorsreagálású erőinek 2025-ig létre kell jönnie. Emellett az európai fegyveres erők központjának kialakítását javasolta. Beszélt arról is, hogy az uniós tagállamoknak rendezniük kell a pénzügyi- és migrációs politikát érintő vitáikat.

További kamatemeléseket szorgalmaz az infláció megfékezéséhez az euróövezetben a Bundesbank elnöke. Joachim Nagel úgy vélte: az Európai Központi Banknak kamatemeléseket kell végrehajtania a recessziós kockázattal szemben is, valamint meg kellene vizsgálnia eszközállománya csökkentésének a megkezdését. Hozzátette: a monetáris politika szigorítására azért van szükség, mert az infláció valószínűleg tartósan magas marad. Úgy vélte: a németországi infláció jövőre 7 százalék felett lesz.

Az Egyesült Államok újabb katonai segélyt ígért Ukrajnának 725 millió dollár értékben. A csomag egyebek között tüzérségi lövedékeket, páncéltörő fegyvereket és járműveket tartalmaz. A szállítmányban radar- és rádióberendezések megzavarására képes rakéták is vannak. Antony Blinken amerikai külügyminiszter közleményében megjegyezte: Egyesült Államok már több mint 18 milliárd dollár katonai segélyt nyújtott Ukrajnának.

Megérkeztek Fehéroroszországba a Moszkva és Minszk által létrehozott közös katonai egység első orosz katonái. A fehérorosz védelmi minisztérium közleményében azt írta, hogy a regionális katonai egységet alkotó orosz katonák első szerelvényei és konvojai is megérkeztek, de nem közölte az oda telepített orosz katonák számát. Fehéroroszország kitart amellett, hogy ez a haderő pusztán védelmi célokat szolgál.