A szakember a lapnak elmondta: az 2015-ös nagy bevándorlási hullám óta egyértelmű, hogy műszaki határzárral, megfelelő rendőri erőkkel és jogi határzárral is védekezni kell. Manapság azonban egyre nagyobb a baj, nagyon sokan jönnek, ráadásul szervezett embercsempész-hálózat segíti őket, amely bandaháborút folytat a határ mentén. Az illegális migránscsoportok összetétele is változott, már nemcsak Afganisztánból vagy Szíriából indulnak el emberek, hanem más, ázsiai és afrikai országokból is, nagy tömegben. Érkeznek indiaiak, pakisztániak, tunéziaiak, marokkóiak, sőt nepáliak is – tette hozzá.
Közlése szerint : jelentősen megnövekedett, háromszorosára nőtt a migránsok száma Olaszország partjainál, ahová Afrikából érkeznek tömegesen az emberek. Mint mondta: folyamatosan figyelik a törökországi helyzetet is.
Kiemelte, hogy a Soros-szervezetek aktívak a migránsok támogatásában; a folyamatban, pénzzel, térképekkel, ismertető füzetekkel, pihentetéssel, tüntetések szervezésével próbálkoznak. „Azt persze nehéz megmondani, hogy az utazást konkrétan ki finanszírozza, és hogy miként tudják rávenni egy indiai vagy afrikai falu lakóját az indulásra. Vannak hírek azonban arról, hogy a menekültstátust kapott bevándorlók például Németországban fizetett szabadságot kapnak, hogy hazamenjenek a rokonok meglátogatására. Nagy kérdés viszont, hogyan látogathat haza valaki abba az országba, ahonnan menekülnie kellett. Nem véletlen, hogy ma már vannak olyan nyugat-európai országok, ahol a muszlim lakosság számaránya lassan meghaladja a tíz százalékot. Ez pedig megváltoztathatja a kultúrát és kaotikus viszonyokat teremthet, de mindez nem számít a baloldalnak, mert szavazóbázist jelent a számukra” – fogalmazott a Magyar Nemzetben Bakondi György.
A szakember beszélt arról, hogy egyre durvábban az embercsempészek és a migránsok módszerei. Mint mondta: mivel az embercsempészbandák egymással is harcban állnak a területek felügyelete miatt, és igyekeznek teljesíteni a megrendelők igényeit, komoly fegyvereket is használnak. Ennek az eredménye, hogy a magyar határ közelében, Ásotthalommal szemben, Szabadka külterületén fegyveres összetűzések is voltak az embercsempészek között.
Hangsúlyozta, hogy ma már jellemzővé vált a határkerítésnél a csoportos elkövetés, és tipikussá vált a létrás módszer. Alumíniumlétrákat vásárolnak, hogy felülről jussanak át a határzáron. Teljesen egyértelmű a szervezett bűnözés a segítők és az embercsempészek körében. Kifigyelik a magyar határőrizeti rendszert, néhány embercsempész megtámadja a kerítést, elkezdi dobálni a járőröket, arra számítva, hogy a határvédelmi erőket odacsoportosítják, eközben pedig a határ más szakaszain megpróbálnak átjutni a bevándorlók.
Bakondi György kitért a lapnak nyilatkozva arra, hogy az Európai Unió még egy fillért sem fizetett azért, hogy Magyarország gyakorlatilag a schengeni határt védi ezzel a kerítéssel.
Arról is nyilatkozott, hogy első körben 2200 embert vesznek fel határvadásznak, akik a helyi rendőrökkel közösen vesznek részt majd a határőrizetben. Mint mondta, nem lepte meg, hogy több ezren érdeklődtek a határvadászattal kapcsolatban. Úgy fogalmazott, hogy a határ menti régióba az emberek szívesen vettek részt ilyen feladatokban eddig is, a polgárőrség például rendszeresen bekapcsolódott ebbe a szolgálatba. Határvadászként viszont a rendőrség állományába kerülhetnek, és részt vehetnek a haza fegyveres védelmében, aminek jelentős vonzereje van. Nem beszélve arról, hogy már a tanfolyam alatt háromszázezer forintos havibért biztosítunk az étkezés és a szállás mellett, a tanfolyam elvégzése után ez a fizetés négyszázezer forintra emelkedik – tette hozzá.