A víziközmű hálózat kapacitása átlagosan tartalékokkal rendelkezik az országban, azonban – ahogy az utóbbi hetekben ezt láthattuk –, az átlag sose fedi le teljes mértékben a rendszereket – mondta a Magyar Víziközmű Szövetség elnöke, Kurdi Viktor.
"Az ország több pontján vannak olyan vízellátó hálózatok, amelyek teljesítőképessége kisebb, mint a kánikulai vízigények összessége" – emelte ki.
A vízművek mindig készülnek a kánikulai időszakokra: ilyenkor igyekeznek a tárolószinteket magasabban tartani, és több vizet termelni abban az időszakban, amikor kisebb a település vízigénye. Ezt a vizet betározzák a víztornyokba, vagy a víztároló medencékbe, annak érdekében, hogy amikor a vízigény megnövekszik, akkor a fogyasztói csapokon ki tudják elégíteni a szükséges igényeket.
A legtöbb problémát az elöregedett vízhálózat okozza.
Kurdi Viktor szerint az öregedő hálózatok eléggé általánosak, mert a többségük 50-60-70 évvel ezelőtt épült. Problémát jelent, hogy nagyon sok helyen nincsenek meg azok a rekonstrukciós források a víz- és csatornadíjakban, amelyek fedezetet nyújtottak volna a csövek rendszeres cseréjére. Ebből adódóan a hálózat állapota a hálózati veszteségben is megjelenik, és ellátási kockázatot is jelent, mert hogyha eltörik, akkor nincsen víz az adott területen – fejtette ki a szakértő.
Ráadásul az ország több területén a megnövekedett lakosságszám vízigényét nem tudja kiszolgálni a hálózat, mert a kapacitást eredetileg nem ilyen mennyiségre fejlesztették. Kurdi Viktor szerint a vízkapacitás oldalán rendelkezésre állnak ezek a mennyiségek, a hálózatokat pedig fejleszteni és rekonstruálni szükséges, amelyhez viszont forrásokra, pénzre van szükség.