A választási eljárásról szóló törvény és más jogszabályok módosítására tett javaslatot a Nemzeti Választási Iroda, miután az országgyűlési választások tapasztalatait kiértékelte a területi és a helyi választási irodák bevonásával – tudta meg az InfoRádió Nagy Attilától, a Nemzeti Választási Iroda elnökétől.
"Összeszedtük azokat a tapasztalatokat, amelyeket jogalkotás útján van értelme hasznosítani, és ezzel jobbá, gyorsabbá, hatékonyabbá tenni az eljárást" – mondta az elnök. Példaként említett a jelöltállítás folyamatában néhány gyakorlati változtatást, így a választási irodák terheit csökkentené,
ha látszólag nincs meg az 500 ajánlás egy jelöltnél, akkor nem is kell belefogni az ellenőrzésbe.
Emellett szeretnék a névjegyzékzárási határidőt egy nappal korábbra, péntek helyett csütörtökre hozni, mert óriási munkaterhet jelent a választási irodáknak a választás előtti pénteken a névjegyzékzárást követően a még ott lévő kérelmeket feldolgozni és névjegyzéket, jegyzőkönyveket nyomtatni.
Több határidő esetében is egységesítésre tett javaslatot az NVI. A levélszavazásnál például a 25. napról korábbra, a 30. napra hoznák előre a regisztrációs határidőt, ezt követően a 29. napon állna össze a levélben szavazók névjegyzéke. Az is fontos változás lenne, hogy a jövőben csak személyi azonosító számot lehetne az azonosító nyilatkozaton feltüntetni, ezzel is egyszerűsödne a választópolgárok dolga.
Ezenkívül az NVI a Nemzeti Választási Bizottság összetételénél is javasol változtatást: a szakmaiság növelése érdekében
a megbízott tagoknál is előfeltétel lenne a jogi egyetemi diploma,
csak ennek birtokában lehetne valaki a Nemzeti Választási Bizottság tagja.
A Munka Törvénykönyve is kiegészülhet egy olyan szakasszal, ami azt biztosítja, hogy minden munkavállaló számára a munkáltató lehetővé teszi, hogy a különböző választásokon és népszavazásokon élhet a választójogával. A népszavazásoknál pedig azt szeretnék elérni, hogy az alkotmányjogi panasz elbírálására az Alkotmánybíróságnak legyen egy véghatárideje, így nem fordulna elő az a helyzet, hogy az aláírásgyűjtés befejezését követően derül arra fény, hogy valamelyik szavazási kérdés mégsem hitelesíthető.
Ezenkívül Nagy Attila jelezte az Igazságügyi Minisztériumnak, hogy elkötelezettek abban, hogy minél szélesebb körben bevezessék a választási igazgatásban is az elektronikus ügyintézési lehetőségeket. "Bízom benne, hogy meghallgatásra talál ez a kérés, és sikerül egy következő csomagban, a következő általános választásokat megelőzően olyan újításokat meghonosítani, amelyek még egyszerűbbé teszik a választópolgárok számára a választójog gyakorlását" – mondta az NVI elnöke.
Nagy Attila azt is közölte, hogy
mindenképpen módosítani kell a választókerületek területi beosztásán, mert az aránytalanságok hét Pest megyei választókerületben elértek arra a szintre, hogy a jogalkotónak lépnie kell.
"A választójogi törvény mellékletét a választókerületek határainak módosításával szükséges az Országgyűlésnek orvosolnia" – tette hozzá.
A Nemzeti Választási Iroda vezetése is csak a sajtóból értesült arról a tervről, hogy 2024-ben az európai parlamenti és az önkormányzati választásokat azonos napon, közös eljárásban kell lebonyolítania. "Egyelőre barátkozunk a gondolattal és gyűjtjük azokat a kérdéseket, amelyek egy ilyen szabályozási környezet előállása esetén mindenképpen megtárgyalandók" – mondta az elnök.