A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2020-as kutatása alapján az álhíreknél nincs kifejezett célközönség, de más megítélés alá esik az, hogy kik osztják tovább ezeket. Fáczán Gábor, a hatóság online platformok főosztályának vezetője megjegyezte, bár az NMHH-nak erre nincs speciális kutatása, egy tengerentúli vizsgálat – ami a 2016-os amerikai elnökválasztásra fókuszált – azt mutatja, hogy a legtöbb álhírt 65 éven felüliek osztották meg. Ennek főként az lehet az oka, hogy az idősebb generáció még abban szocializálódott, hogy amit a médiában lát, az igaz, így ha a közösségi platformokon találkozik valamivel, azt is hajlamos(abb) igaznak elfogadni.
Az NMHH kutatásában arra jutottak, hogy az álhírek címzettjei tekintetében sem kor, sem területi, sem iskolázottság szerinti megosztottság nincsen, tehát mindenkit ugyanúgy érintenek az álhírek – ismételte meg Fáczán Gábor.
Azért, hogy elejét vegyék az álhírek és a hamis információk terjedésének, a médiahatóság az edukációra helyezi a hangsúlyt, felhívva mindenki figyelmét arra, hogy önkritikusan álljon az online média fogyasztásához. A főosztályvezető arra is emlékeztetett, hogy a Bűvösvölgy Médiaértés Oktató Központban ez a fajta képzés a diákok részére is elérhető. Az NMHH emellett részt vesz az uniós jogszabályalkotásban is, ahol igyekeznek a világos, átlátható és hatékony eljárásrendet érvényre juttatni. Ezenekívül üzemeltet egy jogsegélyszolgálatot is, Internet Hotline néven – ismertette Fáczán Gábor, kiemelve: nincs hatóság jogkörük, de adott esetben továbbítják a bejelentéseket a rendőrségre, vagy felveszik a kapcsolatot a platformokkal. Az eljárások általában sikeresek, a Facebook vagy a Twitter az NMHH megkeresésére tiltani szokta az álhíreket vagy sértő tartalmakat – jegyezte meg.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság munkatársa szerint
előrelépés várható az álhírek elleni küzdelemben,
ugyanis a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet elő fog írni egy transzparenciaelemzést, illetőleg a hirdetésekkel kapcsolatosan elő fogja írni, hogy az online platformok hírfolyamában meg kell jelennie, hogy miért pont az adott hirdetést és/vagy hírt látjuk, hogy ki fizette és kinek a nevében lett közzétéve. Bár továbbra is fogyasztói tudatossággal lehet majd csak utánamenni az adott tartalomnak, a jogszabály ezt leegyszerűsít – fogalmazott Fáczán Gábor.
A teljes interjú az InfoRádió Paragrafus című magazinműsorában lesz hallható csütörtök este 8 óra után.
Az EU vizsgálja az óriásvállalatok gyakorlatát
Nem véletlen, hogy épp a járványról szóló félretájékoztatás-dömping lett a témája annak az átfogó uniós felmérésnek, amelynek utolsó fejezetét június 1-jén publikálta az Európai Bizottság. A jelentések azon platformok álhírellenes intézkedéseit vizsgálják, amelyek aláírták a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódexet. Ezek a cégek: a Google, a Meta, a Microsoft, a Twitter és a TikTok.
Az NMHH közleményében emlékeztet, a kódex eredetileg 2018-ban született meg, de 2021 májusában az Európai Bizottság a továbbfejlesztésére tett javaslatokat, annak érdekében, hogy a platformok erősebb eszközöket kapjanak a dezinformáció elleni küzdelemhez. „A megerősített kódex és az elfogadás előtt álló digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) együtt kiszámíthatóbb, szilárdabb keretet nyújt a káros tartalmak elleni fellépéshez” – nyilatkozta Věra Jourová és Thierry Breton uniós biztos.
A platformok moderációs intézkedéseinek március-áprilisi statisztikájából kiderül:
a Google csak Magyarországon közel negyvenezer hirdetést távolított el a kódex alapján
(globálisan több mint 33 milliót), a Microsoft is több mint 9 millió ilyen hirdetést törölt két hónap alatt. Facebook-tartalomból 78 ezret, Instagram-posztból közel tízezret távolított el a Meta, míg a Twitter 6700 bejegyzést és 527 fiókot függesztett fel. A jelentésekben azonban minden cég hangsúlyozta: a tartalmak, profilok és hirdetések felülvizsgálata csak egy részét képezi a Coviddal kapcsolatos dezinformáció elleni küzdelmükben. Emellett hivatalos, ellenőrzött tájékoztató felületeket hoztak létre, mint például a Microsoft közösségi oldalán, a LinkedInen, együttműködtek tényellenőrző szervezetekkel, mint a Meta, vagy a Team Halo globális egészségügyi kutatócsoporttal, mint a TikTok.
Azt is számba veszik, hogy mik az álhírek 5 ismertetőjegy:
- közismert személyből vagy eseményből indul ki,
- közérdeklődésre tart számot,
- erős érzelmeket generál (pénz iránti vágy, pókoktól való félelem),
- szaknyelvnek maszkírozott stílusban szólal meg,
- látszólag tudományos tekintélyekre hivatkozik.
Ha mindez együtt van, jó eséllyel számos megosztásra, kattintásra, hozzászólásra tarthat számot az adott hír vagy hirdetés. Felhívják arra is a figyelmet, hogy s hatékony szabályozás és a techcégek önszabályozása mellett felhasználóként is tehetünk az álhírek ellen a tudatos tartalomfogyasztással. Érdemes gyanúval élnünk, ha:
- egy cikk címe a józan észnek ellentmondó állítással akar kattintásra bírni,
- ha láthatóan hamis vagy régi fotót használnak egy friss hírhez,
- ismeretlen, sosem hallott vagy túl általános webcímen elérhető oldalon szerepel a hír,
- helyesírási hibákat, halmozott írásjeleket, magánvéleményeket tartalmaz a szöveg,
- név nélkül, vagy sehol máshol nem szereplő álnévvel jelenik meg a tartalom,
- források nélkül vagy hamis, visszakereshetetlen forrásokkal támasztja alá állításait,
- feltűnően sok, vagy a cikkhez szorosan kapcsolódó hirdetés szerepel az oldalon.