Velkey Györgyöt, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatóját választotta elnökévé a Magyar Kórházszövetség a szakmai szervezet kongresszusán tartott tisztújító közgyűlésen.
Az új elnök arról beszélt, hogy folytatná az eddigi módszeres szakértői munkát, de javítaná ennek szervezettségét, hogy a társkórházakban levő rengeteg tudás jusson el az elnökséghez. „Ezeket tudjuk értékelni, üzenetté formálni és képviselni az egészségügyi kormányzat és a társadalom felé. Konzultatív egészségpolitikában reménykedünk, ahol ezeket a tapasztalatokat meghallgatják. Másfelől nagyon fontos szerepe a kórházszövetségnek az, hogy a kórházi kultúrát próbálja javítani” – jelölte ki az utat Velkey György.
A pandémia különösen nagy terhet rótt az egészségügyre, sokan kiégéssel küzdenek, a kórházszövetség elnöke kiemelt jelentőségűnek nevezte azt a programot, amit a kiégés megelőzésére, illetve kezelésére kívánnak létrehozni, de rámutatott a légkör, a családban élő dolgozók számára a családbarát környezet fontosságára is. Szerinte komplexen kell a munkatársakat segíteni, és ebbe beletartozik az is, hogy a fáradt dolgozóknak pihenést biztosítsanak.
Az ápolók és a szakdolgozók pályaelhagyása a szakszervezetek szerint égető probléma. Velkey György felhívta a figyelmet arra, hogy ez a terület az egész nyugati kultúrvilág egyik legfontosabb kérdésévé vált. Az anyagi megbecsülést és az életpályamodell kialakítását alapvetőnek nevezte.
„Az ápolóinkat elérte az elmúlt időszakban több lépcsőben béremelés, de a bérlemaradásuk most az orvosi karhoz képest igen jelentős, és ezt a feszültséget nyilvánvalóan oldani kell.
Különösen a legnehezebb szakterületeken súlyos ápolóhiány van, illetve sok helyen, főleg vidéken és a hátrányosabb területeken orvoshiány is,
ezért emberi-erőforrás program és az életpályamodellek kialakítása az egyik legfontosabb feladata a kórházszövetségnek. A konferencián is tudtunk erről beszélni a döntéshozókkal, és megpróbálunk segíteni abban, hogy azokat a megoldási javaslatainkat eljuttatjuk hozzájuk, amik konkréten segítenek a helyzeten” – vázolta Velkey György.
Az esetleges felmondási hullámmal kapcsolatban azt mondta, hogy korábban, amikor ennek a fenyegetésével lehetett számolni, azt tapasztalták, hogy a hűség a betegekhez, a közösséghez erősebb volt, mint a távozási szándék, az első hírek, most is azt jelzik, hogy a legtöbben maradnak.
A koronavírus-járvány alatt meghosszabbodtak a várólisták, 56 ezren várakoznak most valamilyen beavatkozásra, és egyes jelek arra utalnak, hogy a valóság a statisztikában közölt adatoknál is rosszabb. 13 milliárd forint plusz forrást kaptak a kórházak a probléma enyhítésére, jelentős haladás egyelőre mégsem tapasztalható.
„Nagyon fontos, hogy a járványra átállt, kicsit katasztrófamedicinára hasonlító működési menetünk visszatérjen a normál kerékvágásba – mondta a várólistákkal kapcsolatban Velkey György. – Ennek nagyon sok eleme van, a kórházi osztályok újraaktivizálása, a belső munka minden kórházban, de finanszírozási kérdések is. A várólistaprogramban most és korábban is plusz finanszírozásokat kaptunk, nyilvánvalóan
ez a kórházi büdzséhez képest elenyésző pénz, ezzel néhány várólistát lehet csökkenteni, de egy ilyen pénzinjekcióval az egész probléma nem kezelhető.
Jelenleg minden hónapban ugyanazt a pénzt kapjuk a teljesítménytől függetlenül. A koronavírus-járvány alatt ez a módszer nagyon védte a kórházi büdzséket, nagyon jó volt, de most a járvány megszüntetésével muszáj anyagi motivációt is beállítani.”
Nagy jelentőséget tulajdonít annak a kórházszövetség elnöke, hogy a munkában nagy szereppel bírók nagyobb teljesítményért nagyobb jövedelmet kapjanak. Mint elmondta, teljesítmény alapú finanszírozás volt korábban a magyar egészségügyben, ez jó elv, de sok minden változott, így
most kombinált finanszírozásban kell gondolkozni.
Ez azt jelenti – fejtette ki Velkey György –, hogy a bázis a finanszírozás biztonságát megadja, de a rendszer érzékeny a teljesítményre.