A reklámtevékenységből befolyó bevétel egy részét elvonó ágazati adót 2014-ben vezette be a magyar kormány. A szabályozást széles körű tiltakozás előzte meg: a Magyar Reklámszövetség kezdeményezésére televíziók, rádiók, nyomtatott és internetes újságok fejezték ki, hogy nem értenek egyet az Országgyűlés elé beterjesztett tervezettel. Több piaci szereplő arra hivatkozott, hogy a reklámadó a költségvetés számára arányát tekintve jelentéktelen bevételt jelentene, a médiavállalatokat viszont tönkretenné.
A szabályozást azonban bevezették, értelmében
- a reklámokból származó árbevétel, valamint
- a saját célú reklámok költsége után
adót kellett fizetnie a jövőben
a médiavállalkozásoknak, kiadóknak, a szabadtéri reklámhordozók hasznosítóinak, az internetes reklámok közlőinek.
Az adó alapja a médiaszolgáltatásban, a sajtótermékekben, a szabadtéri reklámhordozókon, járművön, nyomtatott anyagokon vagy ingatlanon, valamint az interneten közölt hirdetésekből származó árbevétel volt.
A jogszabályt a Magyarországon letelepedett médiaszolgáltatókra kellett alkalmazni, valamint azokra, akik napi műsoridejük legalább felében magyar nyelvű műsorokat sugároznak Magyarország területén.
2015-ben az Európai Bizottság vizsgálatot indított, mert azt gyanította, hogy az árbevétel szerint 0-tól 50 százalékig terjedő progresszív adókulcs szelektív, tisztességtelen versenyelőnyt teremthet bizonyos vállalatoknak, és ez sérti az állami támogatásokra vonatkozó uniós jogszabályokat.
A kormány még abban az évben módosított a vonatkozó rendelkezésen, és az addigi sávos - leginkább az RTL Klubot sújtó - adó helyett egykulcsos, 5,3 százalékos reklámadót róttak ki valamennyi adóalanyra, azzal, hogy 100 millió forintig nem kellett adót fizetni.
A reklámadó mértéke 2019-re már 7,5 százalékra emelkedett, ám abban az évben az alkalmazását felfüggesztették, úgy, hogy a mértékét 0 százalékra csökkentették.
Az Európai Unió Bírósága végül 2021. március 16-án tette közzé döntését, amely szerint a magyar reklámadó nem sérti az állami támogatásokra vonatkozó uniós jogszabályokat.
Azt nem tudni, hogy a csütörtöki Kormányinfón bejelentett 2023-as ismételt bevezetés a fentiekkel azonos feltételekkel történik-e.