Varga Judit igazságügyi miniszter expozéjában arról beszélt, hogy az alaptörvény tizedik módosítása a rendkívüli idők rendkívüli kihívásaira való felkészülésről, a felelős cselekvés szabadságáról szól. Hangsúlyozta: békés évtizedek során hittük azt, hogy a fizikai konfliktusokat már meghaladta az idő, azonban az élet bebizonyította, hogy ez nem így van, és a háború, a valódi fegyveres konfliktus a 21. századi Európa történetének is részévé vált.
A hazánk szomszédságában zajló orosz-ukrán háború nemcsak a második világháború óta soha nem tapasztalt humanitárius válsághelyzetet eredményezett, hanem megváltoztatta az európai gazdasági kilátásokat is. Ezen kihívások kezeléséhez és a káros hatások kivédéséhez biztosítani kell a hatékony és gyors nemzeti válaszok kialakításának a lehetőségét, ez az alaptörvény módosításának célja - mutatott rá.
Ez azt is jelenti elmondása szerint, hogy "a felelős előrelátás jegyében a saját magunk és az utánunk következő generációk biztonsága érdekében
felkészítjük jogrendünket az elképzelhetetlennek hitt helyzetek kezelésére is".
Varga Judit közölte: az alaptörvény kormány által javasolt módosítása arra ad lehetőséget, hogy a szomszédos országban felmerülő háborús helyzet, fegyveres konfliktus vagy humanitárius katasztrófa esetén a kabinet veszélyhelyzetet hirdethessen, hogy
- minden szükséges eszköz rendelkezésre álljon a menekülők segítésére, valamint
- a felmerülő káros gazdasági hatások kivédése, a következmények enyhítése érdekében.
Vitányi István (Fidesz) felszólalásában hangsúlyozta, hogy a humanitárius katasztrófa kezeléséhez, az átrendeződő nemzetközi gazdasági változások következményének kivédéséhez Magyarországnak hatékony és gyors nemzeti válaszokat kell adnia. Megemlítette, hogy a szomszédos országban zajló háború miatt kizárólag akkor lehetne veszélyhelyzetet hirdetni, ha annak ténylegesen van hatása Magyarországra.
A módosításban
garanciális szabályként jelenik meg, hogy a kormány veszélyhelyzeti intézkedéseit az Alkotmánybíróság indítvány esetén köteles felülvizsgálni.
Arató Gergely (DK) úgy értékelte, az alaptörvény módosításának egyetlen célja van, hogy a koronavírus-járvány lecsengése után a kormány továbbra is fenntarthassa a veszélyhelyzetet. Az Ukrajna elleni orosz agresszió valóban veszélyt jelent Magyarországra, de emiatt nem szükséges az alaptörvény módosítása és a veszélyhelyzet. Jelezte, frakciója mindent, ami egy adott helyzetben szükséges, támogatni fog.
Kifogásolta, hogy az
alkotmánybírósági kontroll nem időhöz kötött,
és hogy az elmúlt fél évben a kormány nem számolt be a veszélyhelyzet alatt hozott intézkedésekről az Országgyűlésben.
Szerinte a kormány valójában azért kezdeményezte a törvénymódosításokat, mert a gazdasági helyzet rendkívül súlyos, nemcsak a háború, hanem a kabinet kudarcos gazdaság- és külpolitikája miatt, amely Oroszországhoz kötötte Magyarország szekerét. Ahelyett, hogy a kormány eljönne a parlamentbe, hogy megvitassa, milyen gazdasági intézkedésekre van szükség, továbbra is a Magyar Közlönyben éjfélkor megjelenő kormányhatározatokkal akar kormányozni; azért kell ez a felhatalmazás, hogy a kormány gazdasági és szociális döntéseket ellenőrzés és vita nélkül hozhasson meg - mondta.
Simicskó István (KDNP) arról beszélt, hogy az alaptörvényt csak különösen indokolt esetben szabad módosítani, de a világ intenzíven és gyorsan változik. A mai helyzetben, a mostani világban arra kell törekedni, hogy az ország biztonsága és védelme szempontjából szükséges felhatalmazást megkapja a végrehajtó hatalom - mondta, jelezve:
nem lehet mindent parlamenti vitákban végigvinni, amikor gyors reagálás szükséges.
A képviselő indokoltnak nevezte a törvénymódosításokat.
Lukács László, a Jobbik vezérszónoka azt mondta, nem látja indokoltnak az alaptörvény-módosítást, mert szerinte a különleges jogrendekkel kapcsolatban létrehozott korábbi szabályozás megfelelően rendezte ezt a kérdést. Úgy vélte: fontos lenne tisztázni, milyen változást érzékel a helyzetben a kormány közép- vagy hosszú távon, melyek azok a nehézségek, amivel Magyarországnak szembe kell néznie, és miért készül a kabinet erre a "kényelmes" kormányzási helyzetre.
Hajnal Miklós, a Momentum vezérszónoka úgy értékelt: a kormányoldal Varga Judit igazságügyi miniszter vezetésével "hatalmi barkácsolásba" fogott és az "egykor gránitszilárdságúnak titulált alaptörvény" tizedik módosítására készül. Szerinte valójában arról döntenek majd, hogy
adnak-e újabb két okot a kormánynak, hogy veszélyhelyzetet hirdessen ki Magyarországon és folytassa a rendeleti kormányzást "ki tudja, meddig".
Úgy vélte: a kormánynak csak az a fontos, hogy a magyar emberek folyamatosan féljenek valamitől, ezért tartják fenn 2015 óta megszakítás nélkül az illegális bevándorlás miatti válsághelyzetet, és ezért riogatnak kitalált veszélyekkel minden évben más-más plakátkampánnyal.
Molnár Zsolt, az MSZP vezérszónoka frakciója nevében jelezte, szintén nem támogatják a módosítást. Arra hívta fel a figyelmet: az alaptörvény módosításáról szóló döntést már meghozta a kormányoldal, ezért nem kellene úgy csinálni, mintha valós vita zajlana erről az Országgyűlésben. Szerinte az elmúlt másfél évben, a koronavírus miatt bevezetett veszélyhelyzet azt mutatta meg, hogy a kormány ezt az eszközt nem csak arra a használja, amire kell, hanem visszaél a rendeleti kormányzással.
Molnár Zsolt garanciákat szorgalmazott arra nézve, hogy egy új veszélyhelyzeti tényállás esetén csak az adott üggyel összefüggésben ad majd lehetőséget a rendeletalkotásra a jogszabály, és nem általában jelent rendeleti kormányzást.
Varga Judit záróbeszédében elmondta: azért kell igent mondaniuk a képviselőknek a módosításra, hogy ha - ne adj isten - bekövetkeznek olyan fejlemények, amelyeket senki nem szeretne, akkor egyáltalán feltehető legyen a kérdés, kell-e válsághelyzet.
Ez a jogállami keretek megteremtéséről szól, nem magáról a veszélyhelyzetről, és nem is a "biankó-csekkről" vagy hasonlókról.
Azon ellenzéki kritikákra, melyek szerint a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzetet nem azzal kapcsolatos rendelkezésekre is felhasználta a kormány és a hozzá közel állók helyzetét könnyítette meg rendeleteivel, Varga Judit elmondta: bizonyos intézkedések, amelyek meghozatalára Magyarországon csak rendkívüli jogrendi felhatalmazással van lehetősége a kormánynak, máshol “normál” helyzetben is megtehetők.
Arról is beszélt, hogy a veszélyhelyzet ma hatályos tényállása szerint a kormány csak a vonatkozó sarkalatos törvényekben meghatározott keretek között hozhat rendeleteket. A veszélyhelyzet 15 napra enged intézkedést hozni és az - egyébként kétharmados kormánypárti többségű - Országgyűlés szavazhatja meg, hogy ennél tovább tartson egy intézkedés.
Megjegyezte, hogy bár egyes képviselők arról beszéltek, hogy nincs bizalmuk a kormányban, a választók részéről történelmi bizalommal vannak felvértezve.
A beterjesztők a humanitárius katasztrófa és a gazdasági hatások kezeléséhez kérik az alkotmány megváltoztatását.
Az alaptörvény-módosító előterjeszéshez kapcsolódó módosító javaslatokat csütörtökön 16 óráig lehet benyújtani - derült ki az ülés ezen szakaszának végén.