Bírságot szabhatnak ki nyártól Budapest több belső kerületében a nem kijelölt helyeken leparkolt mikromobilitási eszközök, így a kölcsönzött kerékpárok, elektromos rollerek után – döntött a Fővárosi Közgyűlés szerdán a közterület-használatra vonatkozó egyes szabályok módosításával.
A Karácsony Gergely főpolgármester által jegyzett előterjesztést 27 igen szavazattal, egy tartózkodás mellett fogadták el a képviselők.
A szabályozás lényege, hogy – először a belső kerületekben –
mikromobilitási pontokat hoznak létre,
és csak azokon lehet felvenni, leadni az eszközöket. A mikromobilitási szolgáltatók díjat fizetnek az eszközök tárolásáért, az eszközök kijelölt területen kívüli elhelyezése miatt pedig közigazgatási szankció lesz alkalmazható velük szemben.
A rendelkezés szerint a szolgáltató a nem megfelelően elhelyezett eszközök után naponta 5000 forint közterület-használati díjat köteles megfizetni.
A szabályt július elsejétől - egy hónapos türelmi idő után - az V., VI., VII. és VIII. kerület kijelölt részein alkalmazzák,
további területeken később vezetik be. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes kiemelte, a cél az, hogy ne legyenek eldobált rollerek a városban; a bírságot a szolgáltatók kapják, de - mint mondta - azt továbbhárítják majd a használókra.
Egyedi azonosítójel, gyorsabb hatósági döntések
A szabályozás szerint a szolgáltatóknak az általuk üzemeltetett valamennyi mikromobilitási eszközt egyedi azonosítójellel kell ellátniuk a jogszerű közterület-használat ellenőrizhetősége érdekében.
A fővárosi önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatáról szóló önkormányzati rendeletet kiegészítették azzal is, hogy a közvetlen villamosenergia-vételezési lehetőséggel rendelkező közterületek - például a Vörösmarty tér - használójának a közterület-használati díjjal együtt kiegészítő díjat is kell fizetnie a villamosenergia-vételezés lehetőségéért.
A testület rendelkezett arról, hogy a jövőben a főváros maga hajtja végre a közterület-használattal összefüggésben hozott hatósági döntéseit. Ennek okaként a javaslatban azt jelölték meg, hogy jelenleg a végrehajtás az állami adóhatóság feladata, azonban - mint írták - a NAV a leterheltsége miatt csak lassan halad.
Változás az épületekre kifüggesztett reklámhozdozók esetében
Korábbi városvezetői döntéssel összhangban bekerültek a rendeletbe az állati szőrme- és bőrtermékek közterületi értékesítésével kapcsolatos új - korlátozó jellegű - szabályok "a természetben velünk élő állatok védelméért, a természet megőrzéséért".
A közgyűlés pontosította a közterületi reklámberendezésekkel és reklámfelületekkel kapcsolatos szabályokat is, annak érdekében, hogy az épületekre kifüggesztett reklámhordozók esetén egyértelművé váljon: a közterület határán álló épületre, annak homlokzatára való puszta kihelyezésük közterület-használatnak minősül.
A rendelet szerint maximum 9 négyzetméteres homlokzati reklámfelületekre adható közterület-használati hozzájárulás. "A szabályozás nem váltja ki természetesen a településképi hatóságok feladat- és hatáskörét, de új elemmel próbál hozzájárulni a gigantikus méretű reklámok visszaszorításához és Budapest épített örökségének láthatóvá tételéhez" - olvasható az elfogadott javaslatban.
BRFK-beszámoló: elfogadva
Több mint három százalékkal csökkent a fővárosi regisztrált bűncselekmények száma 2021-ben az előző év adataihoz képest a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) múlt évi beszámolója szerint, amelyet egyhangúlag fogadott el a Fővárosi Közgyűlés.
A beszámoló szerint a rendőri eljárásban regisztrált bűncselekmények száma 2021-ben 3,2 százalékkal - 35 426-ról 34 298-ra - csökkent. Ennél is jelentősebb a közterületen elkövetett bűncselekmények számának csökkenése, amely 20,4 százalékkal, 14 951-ről 11 907-re változott. A regisztrált bűncselekmények nyomozáseredményességi mutatója 55,2 százalékról 64 százalékra nőtt.
Budapesten továbbra sincs felderítetlen emberölés.
Terdik Tamás budapesti rendőrfőkapitány a közgyűlés előtt elmondta, hogy tavaly is folytatódott a trend: csökkent a bűncselekmények száma és nőtt a felderítések aránya.
A rendőrség átlagos kiérkezési ideje kevesebb mint 11 perc.
A testi sértések száma 0,4 százalékos emelkedést mutat: 2020-ban 1284, 2021-ben 1289 ilyen bűncselekményt regisztráltak. A halált okozó testi sértések száma minimálisan csökkent, 2020-ban öt, 2021-ben négy ilyen történt. A súlyos testi sértések száma 0,4 százalékkal, 761-ről 764-re nőtt.
A beszámoló szerint 2020-ban 124, 2021-ben 121 kiskorú veszélyeztetése bűncselekményt regisztráltak, ami 2,4 százalékos csökkenést jelent.
A garázdaságok száma tavaly 13,1 százalékkal - 2099-ről 2373-ra - emelkedett, a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményeké pedig 7,1 százalékkal csökkent, 197-ről 183-ra. A vagyon elleni bűncselekményeken belül 15 százalékos csökkenés figyelhető meg a lopások - ezzel együtt a betöréses lopások - számának alakulásában: 2020-ban 13 166, 2021-ben 11 196 esetet regisztráltak - olvasható a dokumentumban.
Az autólopások száma 27,7 százalékkal csökkent (141-ről 102-re) a fővárosban tavaly a 2020-as év adataihoz képest, a gépjárműfeltörések száma pedig 22,4 százalékkal (660-ról 512-re) esett vissza.
A múlt évben 9,9 százalékkal kevesebb lakásbetörést regisztráltak Budapesten 2020-hoz képest, számuk 1221-ről 1100-ra csökkent. A rablások száma is csökkent, 202-ről 186-ra, ez 7,9 százalékos visszaesés.
Nem sikerült átütő sikert elérni a közlekedésbiztonság területén;
továbbra is majdnem háromezer személyi sérüléses baleset történik a fővárosban egy évben - jelezte a főkapitány.
A beszámoló szerint Budapesten 2021-ben a személyi sérüléses balesetek száma a 2020-as adatokhoz viszonyítva 0,3 százalékkal, 2955-ről 2964-re emelkedett.