Az eljárás alapjául szolgáló ügyben a kérelmező kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB), amelyben kérte, hogy az NVB állapítsa meg, hogy Magyarország kormánya megsértette a választási eljárásról szóló törvény szerinti alapelveket. A kifogás szerint a kormány a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) részéről küldött hírlevelével megsértette a választási eljárásról szóló törvényben biztosított alapelveket azzal, hogy kormányzati kommunikációként állami erőforrásból az ellenzéket negatív színben feltüntető kampányüzenetet küldött – amikor úgy fogalmazott, hogy „felelőtlennek tartjuk és nem támogatjuk azt az ellenzéki álláspontot, hogy Magyarország katonákat és fegyvereket küldjön Ukrajna területére”.Az NVB a kifogást részben érdemi vizsgálat nélkül, részben érdemben elutasította. A Kúria az NVB határozatát részben megváltoztatta, és megállapította, hogy a hírlevélben az ellenzéket minősítő kormányzati álláspont sérti a választási eljárásról szóló törvény szerinti alapelveket – olvasható az alkotmanybirosag.hu oldalon.
A Kúria döntésével szemben alkotmányjogi panaszt benyújtó KTK álláspontja szerint a Kúria a döntésében tévesen azonosította az ellenzéket a választásokon szereplő jelölő szervezettel. A hírlevélben a kormány a kormányzati tájékoztatási kötelezettségének tett eleget, tevékenysége nem ment túl a választási eljárásról szóló törvényben meghatározott követelményen. A Kúria végzése ezért az indítványozó álláspontja szerint megsértette a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, valamint a demokratikus tájékoztatáshoz fűződő alapjogát
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a vitatott közlés a tartalma alapján önmagában nézve nem irányult a 2022-es országgyűlési választásokon induló pártok vagy képviselőjelöltek támogatására, hanem közérdekű célt szolgált. A kormány ugyanis az intézményvédelmi kötelezettsége körében kifejtett tájékoztatási kötelezettségnek tett eleget. Egy olyan előre nem várt, rendkívüli és az állampolgárok biztonságérzetét alapjaiban meghatározó helyzetben, amikor Magyarország közvetlen szomszédságában háború van, az állampolgároknak joguk van tudni, a kormánynak pedig az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdésére is visszavezethetően kötelessége közölni, mi az álláspontja a kialakult helyzetről – teszik hozzá. Az Alaptörvényből az következik, hogy a tájékoztatási kötelezettség mindenkori címzettjének a tényeken alapuló helyzetet kell objektíven, a demokratikus közvélemény kialakulását elősegítendő, a saját álláspontjától eltérő véleményeket is bemutatva, a lehető legszélesebb körű nyilvánosság elé tárnia. Az Alkotmánybíróság tanácsa ez alapján megállapította, hogy a Kúria döntése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette.