Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Matolcsy György javaslatot tesz a budapesti patthelyzet feloldására

Infostart
2021. december 13. 16:42
AZ MNB elnöke szerint Budapest fejlődésének legnagyobb korlátja maga Budapest, ezért egy kisebb, 600 ezer fő körüli népességgel rendelkező főváros a budai és pesti belső kerületek egységének megtartásával lehet Magyarország új központja. Karácsony Gergelynek nem tetszik az ötlet.

1950. január 1-jén a korábbi Kis-Budapestből – 23 környező város és falu beolvasztásával – létrejött Nagy-Budapest. A döntés célja az volt, hogy a korábbi polgárváros helyére a munkásosztály fellegvára álljon. Ennek az ideológiai alapú politikai döntésnek a következménye a mai Budapest kettőssége: egyfelől a magyar nemzet büszkesége, másfelől egy vízfej, a kommunista diktatúra káros öröksége. A főváros kettősségéből következik a Budapest-dilemma – fejtette ki a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Magyar Nemzet online kiadásában megjelent véleménycikkében.

Miután Budapest a magyarság politikai, kormányzati, kulturális, szellemi, gazdasági és pénzügyi központja – óriási felhalmozott történelmi, szellemi és anyagi értékekkel –, ezért érdemes lehet mindent fejleszteni, ami egy világvároshoz méltó fejlődést hoz. A másik oldal azonban azt mutatja, hogy demokratikus és piacgazdasági keretek között Budapest eddig sem volt képes olyan fejlődésre, amire az ország és a Kárpát-medence felzárkózásához szükség lenne, mert csak nagy méretű, ugyanakkor nem erős. Kettős természete miatt nem képes dinamikus fejlődésre, mert nem tud jól sáfárkodni felhalmozott értékeivel, és nem képes megragadni a jövő lehetőségeit – vélekedik a jegybankelnök.

"A következmény ennyiből is világos: Budapest messze elmarad térségi, uniós és globális versenytársaitól. Ennél is rosszabb, hogy messze elmarad saját képességeitől és lehetőségeitől" – írja Matolcsy György.

Az MNB elnöke szerint történelmi igazságtételre van szükség, meg kell semmisíteni az 1950. január 1-ei erőszakos egyesítés jogi alapjait és vissza kell adni a 23 településnek a jogot, hogy helyi népszavazással döntsön jövőjéről: önállóan vagy másokkal együtt, esetleg újból Budapesthez csatlakozva megy tovább.

A „budapesti patthelyzet” szerinte a mai fővárosi szerkezettel nem oldható fel sem a közeli, sem a távoli jövőben. Budapest fejlődésének legnagyobb korlátja maga Budapest, mert a mai méret, összetétel és működés mellett a magyar főváros nem képes megnyerni a világ fővárosai számára megnyíló jövőt. Sikeres Budapest nélkül azonban nem lesz sikeres magyar felzárkózás, így a „budapesti patthelyzet” az egész ország, sőt a Kárpát-medence fenntartható felzárkózása elé is falat emel.

Matolcsy György szerint azok az országok váltak sikeressé az elmúlt 50 évben, ahol a főváros nem volt jelentős túlsúlyban a második legjelentősebb városhoz és az egész országhoz képest. Ezért Budapest és az ország akkor lenne egyensúlyban a magyar és a Kárpát-medencei térben, ha a főváros mai, 1,7 millió főnyi lakossága 600 ezer fő körüli létszámra mérséklődne, ennek megfelelő vagyoni és jövedelmi súllyal. Az egyensúlyi térszerkezet többi eleme már rendben van Magyarországon, mert Debrecen, tehát a második város, a megyei központok, a nagyvárosok és kisvárosok hálózatai már jól illeszkednek a nemzetközi térszerkezeti arányokhoz. Sőt, Budapest környezete, tehát a „patkóvárosok” (Székesfehérvár, Veszprém, Dunaújváros, Kecskemét, Szolnok, Eger, Esztergom és Győr) patkó alakú hurokra hasonlító hálózata már 4 millió főnél is nagyobb népességgel rendelkező térséget rajzol ki. Egy teljes népesség közel felét kitevő központi városháló szintén elengedhetetlen feltétele egy ország sikerének Japántól (Tokió-Osaka 60 millió fős övezete) Ausztriáig (Bécs 4,1 millió fős régiója).

Budapest arányos, egészséges fejlődését még a következő további lépésekkel érdemes segíteni az MNB elnöke szerint:

  • Nagyságrendileg megnövelni kell a budapesti kerületek önállóságát. Budapest belső kerületei elsősorban egymással működnek együtt, a külső kerületek azonban már a főváros környezetében működő önálló városokkal fűzik szorosabbra kapcsolataikat. A jövő lehetősége, hogy a „patkóvárosok” hálózatában a hozzájuk közeli városokkal indítanak közös programokat és fejlesztéseket, amelyek lépésről lépésre megteremtik a 4 millió fős „szerencsepatkót”, a központi városhálót. Ehhez a maihoz képest nagyságrendileg nagyobb önállóságra van szükség a kerületek szintjén.
  • Kormányzati infrastruktúraprogramok a külső budapesti kerületek és a Budapesten kívüli városháló összekötésére. A külső kerületek és a „szerencsepatkó” központi városháló összekötését jelentős közlekedési infrastruktúra programok segíthetik és gyorsíthatják.
  • Meg kell teremteni a Budapest további szétválásához szükséges demokratikus és rendezett kereteket. A kerületek szavazóinak döntésére érdemes bízni, hogy kiválnak-e a mai fővárosból, megteremtve az önálló városi működés feltételeit, vagy maradnak a mai keretek között, önállóbb döntési körrel. A korábbi önálló települések – például Óbuda, Újpest, Kőbánya, Angyalföld, Pesterzsébet, Zugló, Kelenföld, Csepel, Budafok – önálló városként való újjáalakulása óriási energiákat szabadíthat fel, mert korábban önállóan képesek voltak a dinamikus fejlődésre.

A Budapest-városmag megőrzése nemzeti érdek. Egy 600 ezer fő körüli népességgel rendelkező főváros a budai és pesti belső kerületek egységének megtartásával lehet Magyarország új központja. Az állam, a kormányzat, az üzleti élet, a bankrendszer, a felsőoktatás és a kultúra lényegében valamennyi vezető intézménye ebben az új fővárosi térben együtt maradna a Parlamenttől a Várnegyedig, a nagy egyetemektől a nagy kulturális intézményekig – vélekedik a szerző.

"A már egészséges méretű és térbeli környezetével együtt fejlődő főváros jövőképe már jelentősen eltérhet a maitól. Helyet kaphat ebben a jövőképben a nagy budapesti egyetemek köré szerveződő innovációs parkok hálózata, mert a jövőkép középpontjában egy okosszolgáltatásokra, kiemelten tudástőkére és kutatás-fejlesztésre épülő főváros áll. Erre épülhet egy vadonatúj startup-intézményrendszer, ma még nem létező termékekkel és szolgáltatásokkal. Egy wellness világközpont rangjára emelkedő fürdőhálózat és egy ezzel szorosan összefonódó egészség-városrész használhatja ki a főváros különleges adottságait. Egy új okosvárosnegyed egy nagyságrendileg nagyobb konferenciaturizmus-intézményegyüttessel erősítheti a főváros globális vonzerejét. Budapest már ma is jó úton halad egy európai, sőt globális sportfőváros felé, érdemes a még szükséges infrastruktúrát is megépíteni, és a sportgazdaságot összekötni az egészségvárossal. Ezek így együtt egyszerre dinamizálnák a fővárost és a patkóvárosok hálózatát, megteremtve egy erős Magyarország erős fővárosát és központi városhálóját" – zárja cikkét Matolcsy György.

Frissítés: Karácsony Gergely másnap a Facebookon reagált, nem nyerte el tetszését a jegybankelnök javaslata.