Idén már második alkalommal rendezte meg a nemzetközi közigazgatás-fejlesztési konferenciáját, a Digital Public Administration Summitot az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Nemzeti Adatgazdasági Tudásközpont és a Digitális Jólét Program.
Az első napon a mesterséges intelligencia alkalmazási lehetőségeit járták körbe a közigazgatás fejlesztése területén, a második nap pedig az adatvagyon, adatgazdaság témáját, részint a kkv-fejlesztés területén, részint pedig azt, hogy az adatvagyon az üzemanyaga azoknak a mesterséges intelligenciáknak, amelyek egyre fejlettebben, egyre összetettebb rendszereket tudnak egyre gyorsabban működtetni a közigazgatásban – mondta érdeklődésünkre Gál András Levente.
A Digitális Jólét Program és a Nemzeti Adatgazdasági Tudásközpont vezetője kiemelte, hogy nemzetközi összefüggésben is érdekes újításokat alkalmaz a magyar közigazgatás, a nemzetközi konferencia célja pedig eszmecsere elsősorban a V4 országok között, az Európai Unió és a V4-en kívüli országok szakértőinek bevonásával.
"Van egy alapvető verseny, amire ma már az Európai Unió és a tagállamok is egyre inkább felhívják a figyelmet, hogy a globálisan alkalmazott platformok olyan szolgáltatásokat tudnak nyújtani és olyan módon, hogy az állampolgárokat, a vállalatokat az egyes államok és nemzetközi közösségek joghatósága alól kiszervezik" – figyelmeztetett Gál András Levente, és felidézte, hogy erről szól az a digitális menetrend, amelyet 2020. február 19-én fogadott el az Európai Bizottság.
"Az Európai Uniónak fel kell vennie a kesztyűt elsősorban a távol-keleti és az észak-amerikai platformszolgáltatókkal szemben,
ami élénk vita tárgya jelenleg az Európai Unión belül, hogy az uniónak inkább a globális szereplőkkel szemben kellene érdeket érvényesíteni, vagy a tagállamok rovására. A magyar álláspont egyértelmű e tekintetben, erős tagállami kompetenciákkal lehet európai uniós hatékony érdekérvényesítés" – mondta Gál András Levente.