Koronavírus: több katonát vezényelnek a kórházi munka segítésére – a nap hírei

Infostart
2021. november 1. 21:13
Keddtől további 194 fővel, 75 kórházban lesznek ott a katonák, hogy segítsék az egészségügyi feladatok ellátását. Számos európai államban, köztük Magyarországon is újabb szigorítások életbe léptek hétfőn a koronavírus miatt. Azonnali cselekvést sürgettek az ENSZ klímakonferenciáján felszólalók, köztük a világszervezet főtitkára és a magyar államfő.

Keddtől további 194 fővel, 75 kórházban lesznek ott a katonák, hogy segítsék az egészségügyi feladatok ellátását a koronavírus-járvány elleni védekezésben. Ezzel országszerte már összesen 300 katona lesz jelen az egészségügyi intézményekben. A kórházakba vezényelt katonák főként a logisztikai feladatok ellátásában vesznek részt. A korábban bejelentett járványügyi intézkedések hétfőn léptek életbe. Eszerint a közösségi közlekedési eszközökön kötelező a maszkhasználat. Továbbá látogatási tilalom van az egészségügyi intézményekben. A fővárosi fenntartású intézményekben, így a színházakban és a mozikban is kötelező a maszkviselés.

Ebben a hónapban érkezik a nyugdíjprémium és a nyugdíjkorrekció. Minden nyugdíjas egységesen rekordösszegű 80 ezer forintos pluszt kaphat kézhez, ehhez jön még az infláció miatti 1,2 százalékos emelt összeg. A Posta minden hónapban 12 munkanapon át viszi ki a nyugdíjakat. Átutalás esetén pedig november 12-én pénteken várható az összeg. Az érintettek minden év novemberében megkapják az úgynevezett nyugdíjkifizetési naptárt is, amelyben megtalálják a következő év kifizetési napjait.

A hitelesség visszaszerzéséről és a cselekvésről is szól az ENSZ klímakonferenciája – mondta glasgow-i felszólalásában Áder János magyar államfő. Az ENSZ 12 napos konferenciáját hivatalosan is megnyitó beszédében António Guterres, az ENSZ-főtitkára úgy fogalmazott: a szakadék szélére sodorja az emberiséget a függés a fosszilis üzemanyagoktól. Boris Johnson brit kormányfő úgy vélte: ha csak két fokkal emelkedik a globális átlaghőmérséklet, az is több százmillió ember élelmiszerellátását sodorná veszélybe. Joe Biden amerikai elnök bocsánatot kért, amiért elődje, Donald Trump kiléptette az Egyesült Államokat a 2015-ös párizsi klímavédelmi egyezményből.Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arról beszélt, hogy az országoknak végre létre kell hozniuk a szén-dioxid-kvóták globális piacát.

A WHO-val együtt kidolgozott globális oltási stratégiai terv támogatására szólította fel a világ vezetőit az ENSZ főtitkára. António Guterres azután beszélt erről, hogy a legutóbbi adatok szerint világszerte már meghaladta az öt milliót a koronavírus halálos áldozatainak a száma. A világszervezet főtitkára arra hívta fel a figyelmet: a cél az, hogy az év végéig be legyen oltva a világ lakosságának legalább negyven, a jövő év közepére pedig hetven százaléka. Arra kérte továbbá a világ vezetőit, hogy oldják meg az oltások igazságos elosztásával kapcsolatos problémákat.

Megkezdődött a romániai súlyos koronavírusos betegek szállítása Németországba, Magyarország, Lengyelország és Ausztria után. A román egészségügyi ellátórendszer túlterheltsége miatt Berlin 18 koronavírusos beteg kezelését vállalta, hétfőn 6 beteg érkezett meg egy német katonai repülővel. Romániában egy hete tetőzött a járvány negyedik hulláma, a napi esetszámok csökkenni kezdtek, de a kórházakra nehezedő nyomás még nem enyhült.

Egészségügyi segélyt kapott Lettország Magyarországtól, Hollandiától, Finnországtól és Svédországtól a koronavírus-járvány megfékezéséért. Az 1,9 millió lakosú balti államban lélekszámarányosan a legmagasabb az új fertőzöttek száma. A rigai vezetés a múlt héten kért segítséget az Európai Uniótól, lélegeztetőgépek és életfunkciók nyomon követésére szolgáló monitorok beszerzésére.

Egyetlen ország sem maradt a brit kormány vörös utazási listáján, amelyen a koronavírus-fertőzés szempontjából legkockázatosabbnak ítélt államok és területek szerepeltek. A vörös kategória ugyanakkor nem szűnik meg. A brit kormány ugyancsak hétfőtől 30 újabb ország,vagyis már összesen 137 állam oltási programját ismeri el.

Csehországban újabb szigorítások léptek hétfőn életbe. November elsejétől csak azok látogathatják a vendéglőket, akik be vannak oltva, illetve bizonyítani tudják, hogy már túlestek a Covid-19 betegségen, és megfelelő ellenanyagokkal rendelkeznek. Emellett megszűntek az ingyenes tesztek a lakosság számára.

Horvátországban már pénzbírságot szabnak ki a hatóságok azokra, akik nem tartják be a járványügyi intézkedéseket. A válságstáb eközben további két héttel meghosszabbította a korlátozásokat. Az országban továbbra is kötelező a maszk viselése zárt térben, a vendéglátóhelyek pedig csak éjfélig tarthatnak nyitva. A rendezvények látogatása és a beutazás is védettségi igazoláshoz van kötve.

Szlovéniában újabb szigorítások léptek életbe a koronavírus-járvány terjedésének megfékezésére. A kormány döntése alapján a korábbinál gyakrabban, 48 óránként kell tesztet végeztetniük az egészségügyi és a szociális ellátásban dolgozóknak, függetlenül attól, hogy be vannak-e oltva vagy átestek-e a fertőzésen. Az egészségügyi minisztérium azzal indokolta a kabinet döntését, hogy a védettségi igazolások ellenőrzése nem volt következetes, miközben egyre több hamis Covid-igazolványt szűrtek ki.

Ukrajnában hétfőtől már a főváros, Kijev is a legszigorúbb korlátozásokat jelentő vörös besorolásba került át. A 24 megyéből 15-ben vannak ilyen intézkedések. A jelenlegi legenyhébb kockázatot jelző sárga besorolásban már csak két régió van, Kárpátalja és Kirovohrad megye. Ukrajnában a legtöbben a fővárosban, Kijevben vették fel a koronavírus elleni védőoltást, a legkevesebben pedig Kárpátalján.