Kutnyánszky Zsolt, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkára a kecskeméti Neumann János Egyetemen elmondta: a vasútvonalon tervezett fejlesztések eredményeként gyorsabban és sűrűbben közlekedhetnek majd a vonatok, illetve az állomások is sokkal korszerűbbek lesznek a teljes Budapest–Kecskemét vonalon.
Hangsúlyozta: a kormány az ország minden részében a közlekedési hálózatok és szolgáltatások gyors ütemű fejlesztésével erősíti a vállalkozások versenyképességét és javítja a családok életminőségét.
Az ITM munkatársa arra is emlékeztetett, hogy a villamosított vasúti vonalszakaszok hossza mára meghaladja a 3200 kilométert, és tavaly álltak forgalomba az emeletes motorvonatok Cegléd és Vác között, amelyek idén nyártól már a Balatonnál is közlekednek. A nagykapacitású, hatszáz férőhelyes járművekből 2022 év végéig negyven darabot szállít le a gyártó. Az így kiegészített flotta alkalmas lesz arra, hogy a teljes Budapest elővárosi forgalmat modern, kényelmes és népszerű motorvonatokkal szolgálják ki.
Kutnyánszky Zsolt kiemelte: Kecskemét elérhetőségét nem csak vasúton javítják, bár a megyeszékhely az M5-ös autópálya révén már évtizedek óta élvezi a gyorsforgalmi bekötést, azonban már
előkészületben van az M8-as autóút Balatontól induló, Dunaújvároson, illetve Kecskeméten át vezető Dél-Alföldig tartó szakasza.
Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója arra emlékeztetett, hogy a fővárosba vezető vasútvonalak közül csak a Budapest–Gyál–Dabas–Lajosmizse–Kecskemét és a Budapest–Veresegyház–Vác vasútvonalak maradtak végig egyvágányúak, és egyéb műszaki, illetve utaskényelmi paramétereik is rosszak.
A lajosmizsei vasutat ráadásul eddig még nem is villamosították, dízel meghajtásúak a személyvonatok a vonalon, ahol még nem volt általános felújítás. Ezért a pályán zömében negyven kilométeres sebességgel közlekedhetnek a szerelvények,
mindössze óránként lehet vonatokat közlekedtetni,
és ezt jelenleg egyszerre csak az egyik irányba lehet fél órásra sűríteni. A lajosmizsei vonalon a jelenlegi körülmények között is naponta mintegy ötezren utaznak – tette hozzá.
A felújítást követően a beépítettségtől függően 80–120 kilométeres lesz az engedélyezett sebesség, végig villamos meghajtású szerelvények és motorvonatok közlekedhetnek. Kőbánya–Kispest és Gyál között megépül a második vágány, és innen Ócsáig is lesz olyan szakasz, ahol két vágányon lehet közlekedni. Így
a tervek szerint Budapest és Gyál között negyedóránként indulhatnak vonatok, lesznek zónázó járatok is, amelyek sehol nem állnak meg
– sorolta a vezérigazgató.
Vitézy Dávid szerint, a fejlesztés után Gyáltól a jelenlegi 39 perc helyett kevesebb mint fél óra alatt lehet majd a Nyugati pályaudvarra érni, Ócsáról a csaknem egyórás menetidő háromnegyed óra alá csökken, Dabas 1 óra 22 perc helyett kevesebb mint egy óra alatt lesz elérhető, Lajosmizse pedig 2 óra helyett legfeljebb másfélre lesz csak a fővárostól. A felújítást követően a 86 kilométer hosszú vasútvonalon a jelenlegi háromszorosára növekedhet az utasszám, ezért az akadálymentesített megállókban gépkocsi- és kerékpártárolókat is kialakítanak.
Az építési engedélyt is tartalmazó terveket – közbeszerzési eljárás eredményeként – a Ring-Speciálterv mérnöki konzorcium készíti el. A projekt előkészítésére több mint négymilliárd forintot költ a kormány európai uniós forrásokból.
A tervek alapján az építkezés a 86 kilométer hosszú vasútvonalon 2023 elején indulhat.
Nyiszter Tamás, a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. vezérigazgató-helyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unióban 2021-et az európai vasút évének választották, hogy népszerűsítsék a kontinens vasúti közlekedésének fejlesztését, hiszen az unió által célul kitűzött klímasemlegességet nem lehet megvalósítani a vasút térnyerése nélkül.