A Fővárosi Közterület-fenntartó tájékoztatása szerint a most induló tesztprojekt előkészítése során a kerületeket és a kukásautók járatútvonalait is szakmai alapon választották ki. A tesztelésbe bevont címek kijelölésekor a FKF Nonprofit Zrt. elsődleges szempontja volt, hogy teljes Budapestre reprezentatív legyen a minta, így egyformán szerepelnek kertes- és társasházas övezetben lakó ügyfelek, intézmények és gazdálkodó szervezetek, továbbá pesti és budai kerületek is. A választás végül a XV., a X., és a II. kerületekre esett.
Összesen 12 ezer fogyasztót kér a társaság a kísérlet keretében arra, hogy a számukra kiküldött, egyedi QR-kóddal ellátott matricát ragasszák fel kukáikra. A hulladékgyűjtő tartályok azonosítását Nyugat-Európa több nagyvárosában, például Bernben, Dortmundban, Drezdában is alkalmazzák.
Az egyedi kódot egy speciális programmal beolvasva azonnal látható, hogy a szolgáltató az adott tartályhoz kapcsolódóan milyen szolgáltatást biztosít.
Mint a közleményükben írják, az FKF számára számos problémát okoz, hogy a kukák nincsenek azonosítóval ellátva. Pillanatnyilag csak adatbázisok segítségével nyerhetők ki azok az információk, hogy hol, milyen típusú edényekből mekkora mennyiség is van kihelyezve az ügyfelekhez. Az egyedi, QR-kódos azonosító bevezetésével a raktárból kikerülő tartályok már az átadás pillanatában az ügyfélhez rendelhetők, mondhatni azok teljes életútja nyomon követhető.
A tesztprojekt keretében kifejlesztették a budapesti hulladékszállítást szervező szakemberek munkáját segítő mobil applikációt is.
A naprakész információk alapján pontosabban lesz tervezhető a kukásautók útvonala. Az FKF számára így hatékonyabb lehet a járatszervezés, ami lényegében azt jelenti, hogy többet tudnak kihozni ugyanabból. Az is fontos szempont, hogy egyszerre tud majd növekedni a szolgáltatási színvonal és ezen keresztül az ügyfél elégedettség is – teszi hozzá a fővárosi társaság.
A kukás edények pontosabb nyilvántartása előnyös lesz azért is, mert a pontos beazonosíthatóság nagyobb tudatosságra és odafigyelésre ösztönzi az ügyfeleket a hulladékok szelektálása terén. Így remélhetőleg kevesebb hulladékból lesz szemét, ezáltal
több papír, fém és műanyag újrahasznosítása válik lehetővé másodlagos nyersanyagként.
Az optimálisabb útvonalak egyben kevesebb üzemanyagot és kisebb károsanyag-kibocsátást jelentenek, ami szintén jól illeszkedik a főváros klíma- és környezetvédelmi stratégiájához, írja közleményében az FKF.
Nem utolsósorban pedig
a QR-kód bevetésével kiszűrhetők lesznek a nem fizető ügyfelek is,
ami összességében méltányosabb teherviselést eredményez. A nem fizető ügyfelek szolgáltatásba való bevonásával várhatóan csökken az illegálisan kihelyezett hulladék is, ezáltal maga a főváros is tisztább, rendezettebb lesz. A jogszabály szerint minden ingatlanhasználónak fizetnie kell hulladékszállítási díjat, így az FKF ennek szellemében keresi fel az ügyfeleket és vonja be a szolgáltatásba.
Kiemelik, az ügyfelek a QR-kódot beolvasva a kísérleti szakaszban az FKF honlapjának tájékoztató oldalát érik el, ahol – szükség esetén – adategyeztetést, illetve módosítást tudnak kezdeményezni. A kísérlet sikere esetén a tesztprogramban részt vevő ügyfelek a jövőben az elsők között érhetik el az FKF fejlesztés alatt álló, „ügyfélközpontú, 21. századi digitalizált szolgáltatásait”.
A most egy budai és két pesti kerületet érintő kísérleti program év végi lezárásakor, annak fogadtatását látva dönt az FKF arról, hogyan tovább. A tapasztalatokat mérlegelve határoznak arról, hogy újból tesztelik a rendszert, továbbfejlesztve azt, vagy a sikeren felbuzdulva mihamarabb bevezetik az egész fővárosban.
„A tapasztalatokat az FKF az országban tevékenykedő többi hulladékgazdálkodási közszolgáltató céggel is meg fogja osztani, így segítve a körforgásos gazdaság fejlődését” – fogalmazott Mártha Imre, az FKF elnöke.